Pallagi Ferenc: Tokaji keserű. Borokról és a szabadságról (Budapest, 2021)
Profit és romantika
A legenda szerint ebben a tokaji pincében választották magyar királlyá Szapolyai Jánost 1526-ban A filoxérajárvány után szinte általánossá vált avinálás, ha komolyan vesszük saját szabályainkat, hamisítás volt, ennek ellenére ez a jelenség áthúzódott a kombinátos időkre is. Mert a 20. század második felében a borhamisítást és a hamisítás határait erősen súroló manipulációk egész sorát az állami borkészítés elfogadott módszerének tekintették. Általánosan elterjedt az a gyakorlat, hogy ugyanabból a borból készült egy hazai fogyasztásra szánt minőség, egy szocialista exportminőség és egy kemény valutát hozó kapitalista minőség. Mi ez, ha nem a legbrutálisabb hamisítás ? Ma Tokaj egy kicsiny része már a biogazdálkodással próbálkozik: kevesebb vegyszer, a műtrágya teljes elhagyása, kíméletes, a szőlőnövény élettanára figyelő művelésmód az új divat, bár a hazai piac ezt még nem nagyon hajlandó megfizetni. A bionál radikálisabb és misztikusabb biodinamikus művelés még csak nyomokban van jelen a borvidéken, inkább csak az a néhány termelő próbálkozik vele, aki egyébként is hajlamosabb az újításokra. Lehet viszont, hogy a külföldi piac lassan kikényszeríti, hogy egyre többen próbálják meg a borkészítést ebben a bővülő piaci szegmensben is. 173