Tringli István: Az újkor hajnala. Magyarország története 1440-1541 - Tudomány-Egyetem (Budapest, 2003)
I. A zavaros idők és Utószülött László uralkodása
A zavaros idők és Utószülött László uralkodása 41 oldalról áttörték a hajózárat, a vár készleteit és őrségét feltöltötték. Az ostromlók elfoglalták a várost, már csak a vár tartotta magát. Július 22-én, miközben az oszmánok a várat vívták, a keresztesek Hunyadi tiltása ellenére Kapisztrán vezetésével átkeltek a Száván, és az ostromlókra támadtak. Az oszmán lovasság a folyó felé szorította őket, ám ekkor a várból kicsaptak a védők, akik az őrizetlenül hagyott ágyúkat az üldözők ellen fordították, majd tönkretették az ostromműveket. Az oszmánok már nem tudták visszaszerezni állásaikat, súlyos veszteségeket szenvedtek. Maga a szultán is megsebesült, a támadó sereg visszavonult. A keresztesek folytatni akarták a harcot, ezt azonban Hunyadi szigorúan megtiltotta. A reguláris sereg és a keresztesek közt kisebb összecsapások kezdődtek, kérésén múlt, hogy nyílt harcra nem került sor. A főkapitány a keresztes hadat feloszlatta; amikor a keresztes utánpótlás megérkezett, már nem volt kihez csatlakozniuk. Hunyadi három héttel élte túl élete legnagyobb győzelmét, a pestis végzett vele. Két hónap múlva meghalt Kapisztrán János is. A sírjánál történt csodák hatására, Újlak (Szerém m.) a középkor végi Magyarország egyik legjelentősebb zarándokhelye lett. Már közvetlenül halála után kezdeményezték szentté avatását, amit végül többszöri próbálkozás után, 1690-ben, a magyarországi törökellenes felszabadító háború idején fejezték be, a katolikus egyház ekkor iktatta szentjei sorába. A nándorfehérvári vár felmentése, amely nándorfehérvári diadal néven vonult be a történelembe, hosszú időre megállította az oszmánok magyarországi előnyomulását. A vár csak 1521-ben került kezükre. Hunyadi győzelme igen jelentős volt: a keresztény seregek először győztek le szultáni hadat, igaz, nem teljesen nyílt csatában, hanem egy várfelmentő ütközetben. V. László utolsó esztendeje Hunyadi halála után a király a nagybátyját, Cillei Ulrikot tette meg országos főkapitánynak. V. László elérkezettnek látta az időt, hogy visszaszerezze a Hunyadiak kezén levő királyi várakat és jövedelmeket. Hunyadi János után két fiú maradt: László és Mátyás. A korabeli szokás szerint a család vezetését a 23 éves László vette át. A király 1456 őszén a déli országrészbe utazott. A Bács megyei Futakon országgyűlést tartott, ahol Hunyadi László megígérte, hogy a királyi várakat visszaadja az uralkodónak, amikor azonban V. László és az új főkapitány Nándorfehérvárra érkeztek, familiárisaival megölette a család régi ellenfelét, Cillei Ulrikot. Ulrik halálával kihalt a Cillei-dinasztia. A stájer és karintiai birtokok visszaszálltak III. Frigyesre, akinek azonban háborúval kellett Ulrik özvegyét a birtokok átadására kényszerítenie. Megszűnt a független Cilni és Ortenburg grófság; a dinasztia kihalása után a velük ellenséges stájer Habsburg-ág és a Hunya-