Asztalos Miklós: A magyar nagyhatalom A magyar külpolitika a kezdetektől 1526-ig. II. kötet - Historia incognita 1. - Történettudomány (Máriabesnyő - Gödöllő, 2003)
Harmadik könyv: A magyar nagyhatalom felmorzsolódása - Visszatérés az Árpádok koncepciójához
A MAGYAR NAGYHATALOM FELMORZSOLÓDÁSA véssél utóbb elhunyt.46 Már a bécsújhelyi gyűlésen megjelent Kapisztrán János [Giovanni da Capestrano], akit a magyarok meghívtak az országba. A tüzes lelkesedést! ferences barát megjelent a főrendek júniusi győri értekezletén. A lelkes barát fanatikus és fantasztikus terveket fest a jelenlevők elé. Hunyadi előtt megint felvillant a Balkán, sőt a Szentföld felszabadításának reménye.4' Hunyadi 10.000 fegyverest ajánlott fel a saját költségére és 20.000-et a király jövedelméből.46 Brankovic is vállal 10.000 embert. Remélik, hogy a pápa is állít 20.000, V. Alfonz 10.000, a többi olasz állam együtt 10.000, és Jó Fülöp 20.000 fegyverest. Ennek a százezer embernek a háromhavi bére 1.140.000 forint, a zsoldot a felszabadítandó területekről remélik megszerezni. Mindezek lánglelkű tervek voltak, mikor azonban őszszel híre jön, hogy a török egyszerre fenyegeti Raguzát, Havasalföldet [és Modvát], Hunyadi egyedül marad, hogy megmentse Raguzát és az oláh tartományt. Hunyadit elragadta Kapisztrán lelkesedése, s ha európai sereget nem is hozott össze, de olyan hangulatot teremtett, amely a következő évben meghozta gyümölcsét a nándorfehérvári diadalban. Hunyadi a bécsújhelyi birodalmi gyűlés után nem számított többet a császárra és a birodalomra. 1455-ben III. Calixtus pápa néven új pápa került Szent Péter trónjára, aki nagy lelkesedéssel vetette bele magát a török elleni keresztes hadjárat előkészítésébe. Komoly flottát szereltetett fel és 1456 tavaszára keresztes hadjáratra szólította fel a keresztény uralkodókat.49 A régi-új legátus, Carvajal bíboros rá is vette III. Frigyes császárt, hogy felvegye a keresztet, de a gesztust nem követte tett. 1456 februárjában végre - Raguza sürgetésére - V. László Magyarországra jött és országgyűlést tartott Budán. Itt elhatároztatott az őszi török-ellenes hadjárat, amit László király április 6-án a magyar rendek, valamint a cseh és osztrák urak jelenlétében közölt a gyűlésre eljött pápai legátussal.30 Azonban a támadónak tervezett hadjárat már másnap védekezőre fordult, mert hírnök jött Szerbiából s hírül hozta, hogy II. Mehmed Nándorfehérvár ostromára készül és utána el akarja foglalni Magyarországot. László kincstára üresen állt. Az udvartartás költségeit Ciliéi hitelezte. A király ahelyett, hogy zsoldra valót adott volna, maga kért kölcsön Hunyaditól 8000 forintot. Ciliéi, aki gyűlölte III. Frigyest, arra akarta rávenni Lászlót, hogy a cseh hadakkal indítson háborút májusban a császár ellen. Május végén a király elment Bécsbe és Magyarországot a sorsára hagyta. Hasonló közönnyel viseltettek a magyar főpapok és főurak.51 Hunyadi magára maradt, de elszántan készült a védekezésre: csekély számú hadserege mellé Carvajal bíbornok és Kapisztrán nagy tömegű, hiányosan felszerelt vagy fegyvertelen és gyakorlatlan keresztest gyűjtött 224