Asztalos Miklós: A magyar nagyhatalom A magyar külpolitika a kezdetektől 1526-ig. II. kötet - Historia incognita 1. - Történettudomány (Máriabesnyő - Gödöllő, 2003)
Harmadik könyv: A magyar nagyhatalom felmorzsolódása - A nagyhatalom utolsó fellángolása: újabb nyugati orientáció
A NAGYHATALOM UTOLSÓ FELLÁNGOLÁSA szerint kössék meg. Ekkor a rendek még a biztosok kijelölésébe és utasításába is befolytak. Mivel a béketárgyalás újabb megindítása késett, a kérdés az 1463 tavaszán tartott tolnai országgyűlésen ismét szóba került és az ország rendjei megerősítették előbbi hozzájárulásukat. Ily előzmények között köttetett meg Frigyes és Mátyás között a fenti tartalommal 1463. július 19-én a bécsújhelyi békeszerződés, amelynek értelmében Mátyás visszakapta a Szent Koronát. Az átvételre olyan biztosokat küldtek ki, akik ismerték a koronát, nehogy Frigyes hamisítványt szolgáltasson ki. Mátyás a szerződést megerősítő július 26-án kelt okiratában elismerte, hogy a szerződést az általa és az ország rendjei által kiküldött követek kötötték meg, ő pedig a budai és tolnai országgyűlésnek „tanácsára és beleegyezésével” erősíti meg. Erről koronázása (1464. március 29.) után újabb oklevelet állított ki és a koronázó országgyűlésre összegyűlt rendek azt külön is megerősítetek. 1456-ban meghalt Brankovic György, majd két évvel utóbb fia, Lázár, s velük kihalt a Brankovic-dinasztia. Ugyanebben az évben török kézre került Galambóc vára, amely Belgrádtól keletre a Duna jobb partján feküdt. Mátyás sereggel ment visszavívására, de a belső zavarok miatt vissza kellett térnie. Tamás István bosnyák király fia, Tomasevic István megjelent Szegeden Mátyás előtt, mint hűbérura előtt, s feleségül kérve tőle az elhunyt szerb despota leányát, Ilonát, vele együtt elkérte Mátyástól a még megmaradt Szendrő várát és uradalmát.14 Már csak ez maradt meg a szerb despotaságból, de ez is csakhamar elveszett. Tomasevic István nagybátyja, Radivoj ugyanis árulásra vetemedett és így Szendrő vára még 1459-ben török kézre került. Szerbia most már megszűnt. Tőle északra már csak a macsói és nándorfehérvári bánság volt magyar kézen.15 Bosznia már 1439-ben behódolt a töröknek és most sor került török részről annak végleges meghódítására is.16 Tamás István 1461-ban halt meg és fia, Tomasevic István az utolsó bosnyák király volt.17 Délről a szarajevói pasa szorította Boszniát,18 Hercegovina felől a Szent-Szávai hercegség, Kaszcsa-Vukovics István zaklatta, északról a horvát-szlavón és macsói bánokkal gyűlt meg a baja, ha hűtlenség gyanújába esett.19 Mivel a bosnyák lakosság még mindig bogumil érzésű volt, s gyűlölvén urait, megkönnyítette a török előrenyomulását, Tomasevic István II. Piustól kért támogatást, koronát és püspököket.20 Pius megadta a koronát, viszont Mátyás ezért pártütőnek nyilvánította a bosnyák királyt, hivatkozva arra, hogy Bosznia mindenkor a magyar koronához tartozott. A pápa kérésére és a bosnyák király újabb hűbérnyilatkozatára végül ismét védelmébe fogadta Boszniát és királyát, valamint Hercegovina fennebb említett hercegét is. 1463 tavaszán II. Mehmed szultán Bosznia ellen küldte az utolsó thesszáliai despotának, Alexios Angelosnak renegát dédunokáját, Mahmud basát, a ruméli-239