Kovács Ilona: Dilettánsok az irodalomban. Sade márki, Casanova et al. - Irodalom- és művészettörténet (Máriabesnyő - Gödöllő, 2004)
A VESZEDELMES VISZONYOK VILÁGKÉPE ÉS A RENDSZERVÁLTÁS UTÁNI MAGYAR OLVASÓK
A VVEESSZZEEDDEELLMMEESSVVIISSZZOONNYYOOKKVILÁGKÉPE ÉSARENDSZERVÁLTÁSUTÁNIMAGYAROLVASÓK EGYRÉGI(1782) BOTRÁNYKÖNYVÚJABBSIKERE Azok a párhuzamok, amelyeket a Régi Rend (a francia forradalmat megelõzõ királyság) és a magyarországi Régi Rend (az 1948-tól 1989-ig tartó kommunista rendszer megjelölésére) között fel lehet fedezni, és a magyaroknak az az érzése, hogy elmulasztottak (esetleg elszabotáltak) egy forradalmat, de hogy mindenképpen egy régi világ véget ért, mindez magyarázhatja a Veszedelmes viszonyok sikerét Magyarországon az utóbbi 10–15 évben. A regény eredetiben is könnyen hozzáférhetõ, illetõleg lefordított szövegén kívül különbözõ formákban, elsõsorban színpadra alkalmazva többször lehetett találkozni a mûvel: csak a színházi adaptációkat tekintve többször játszották a Christopher Hampton-féle változatot1és ezen kívül egy amatõrök által készített verziót szintén.2A mûbõl készült filmváltozatokat is mind sikerrel forgalmazták nálunk, kivéve MilosForman erõsen átírt, és amerikai ízlés szerint átigazított „Valmont”-ját, amely csak egy-egy vetítésen volt látható. Ha ehhez hozzávesszük az egyetemeken készített és megvédett szakdolgozatok egyre növekvõ számát és a hallgatók érdeklõdését, akkor ki lehet jelenteni, hogy a Veszedelmes viszonyok jelen van a köztudatban, sõt mintha kollektív fantazmatikus tartalmaknak is megfelelne. Nyilván a fiatalokat vonzza leginkább a mû, õk olvassák legtöbbet, de nem hiszem, hogy elszigetelt jelenségrõl volna szó. Erre mutat az is, hogy az Atlantisz Könyvkiadó így nevezte el egyik sorozatát, ahol olyan szerzõket tesz közzé, akiket eddig nem fordítottak le, vagy egyes mûveik hozzáférhetetlenek, kiadhatatlanok voltak a kommunista rendszer alatt, mint Georg Simmel, Casanova, Roland Barthes vagy József Attila egyes szövegei. 3 19 ^ 1.qxd 10/5/2004 2:15 PM Page 19