Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944 - Kézikönyvek (Máriabesnyő - Gödöllő, 2006)
Lexikon A–Zs
Gyalogh Ödön György (Toponár, Somogy vm., 1912. ápr. 28. - ?) SZÍNÉSZ. Jogi diplomát szerzett, majd 1936-ban Rózsahegyi Kálmán színiiskoláját végezte el. Ezután vitéz Tolnay Andor vándortársulatának lett a tagja. 1941-ben a Vígszínházban lépett fel, majd 1944-ben a zsidótörvények megszigorításakor már nem játszhatott. 1959-től a Nemzeti Színház epizodistája. - 1958-ban még szerepelt a Razzia c. produkcióban. - Filmjei: Zúgnak a szirénák (1939), Garszonlakás kiadó (1939). MSzL. 267. p., Színészlexikon (1991) 87-88. pp. Gyenge Anna, miklósvári (Kézdivásárhely, Háromszék vm., 1890. ápr. 19. - Lakeland, Florida, USA, 1989. júl. 31.) SZÍNÉSZNŐ, operaénekesnő. Szülei: miklós-vári Gyenge János, Petri Anna. - Rákosi Szidi színiiskolájába járt, majd Krecsényi Ignác buda-temesvári társulatában játszott. 1912-ben az USA-ba költözött férjével és itt folytatott énektanulmányokat. 1920-tól a New York-i Metropolitan, 1925-1930 között a drezdai Operaház, 1934-1938 között a bécsi Staatsoper tagja volt. 1926-tól 1938-ig gyakran fellépett Budapesten is. Külföldön „Anne Roselle” név alatt szerepelt. - Férje Rosner Dezső bankár volt. - Filmje: Halló, Budapest (1935). Schöpflin II. 154. p., MSzL. 269. p., Magyar Muzsika 388. p., Zenei Lexikon II. 97. p., ÚMÉL. II. 1159. p., Hungarians in America (1971) 174. p. Gyenis Ede (Szakcs, Tolna vm., 1882. okt. 12. - ?) SZÍNÉSZ. 1906-ban végezte el Rákosi Szidi színiiskoláját és Kecskeméten Bihari Ákos társulatánál kezdte pályáját. Játszott a Király Színházban, majd Szatmáron, Miskolcon és Nagyváradon lépett fel. 1923-tól a Nemzeti Színház tagja volt. -1919- ben feleségül vette Szilasi Etel (szül. Szentes, Csongrád vm., 1884. okt. 27.) énekesnőt. - Játszott némafilmekben is (Szép Ilonka, Lavina). - Filmje: Papucshős (1938). Schöpflin II. 154. és IV 258-259. pp. Gyergyai István (Ungvár, Ung vm., 1904. nov. 10. - Los Angeles, California, USA, 1973. dec. 26.) színész. Rózsahegyi Kálmán színiiskoláját végezte, majd 1926-tól 1929-ig a Nemzeti Színház tagja volt. 1930-1934 között a Magyar, a Király, a Belvárosi, a Pesti Színházban és a Terézkörúti Színpadon lépett fel, 1933-34-ben a Vígszínházban játszott. A harmincas évek második felében feleségével, Kun Magda színésznővel európai turnéra indult, majd Londonban telepedtek le. 1941-től 1966-ig „Steve Geray” néven filmszínész volt Hollywoodban. - Szerepelt 1929-ben az egyik utolsó magyar némafilmben CMária nővér), majd a Csókolj meg, édes! c. összeállítás Galambdúc c. epizódjának, illetve a Tavaszi zápor, Repülő arany, Mai lányok, Családi pótlék c. produkciók férfi főszereplője volt. Hollywoodban - habár több mint száz filmben szerepelt csak mellékszereplő volt (Az ördög sarkantyúja, A hetedik kereszt, Monte Christo visszatér, Szőkék előnyben, Kopogd le a fán!, stb.). - Filmjei: Csókolj meg, édes! - Galambdúc (1932), Tavaszi zápor (1932), Repülő arany (1932), Pardon, tévedtem (1933, magyar-amerikai-német), Az ellopott szerda (1933), Mai lányok (1937), Családi pótlék (1937). Castiglione 2221. p., Ábel I. 427-428. pp., Ábel: Magyar csillagok, Schöpflin II. 155. p., MSzL. 269. p. Gyimesi Pálma; Geiger Pálma (Budapest, 1922. dec. 18. -) színésznő. 1943-ban végezte el a Színiakadémiát. 1944-ben a Győr-Sopron Színház, 1945-ben a Budai Színház tagja lett. Ezután a Pódium Kabaré, 1951-től A Magyar Néphadsereg Színházának tagja volt, 1955-ben pedig a József Attila Színházhoz szerződött. Később a Miskolci Nemzeti és az egri Gárdonyi Színházban játszott. 1964 óta a Vígszínház tagja. - 1944-ben A három galamb egyik főszerepét, a középső lányt, Icát játszotta Kelemen Éva és Kertay Lili partnereként. 1945 után is kapott filmszerepeket (Egy pikoló világos, Alfa Rómeó és Júlia, A tizedes meg a többiek, stb.). - Filmjei: Éjféli gyors (1942), Egy fiúnak a fele (1943-44), A két Bajthay (1944), Fiú vagy lány? (1944), A három galamb (1944). MSzL. 270. p., Ábel I. 429. p., Színészlexikon (1991) 88. p., (1999) 178-179. pp., MSzSzSz. Igazoltatások 2119/1945.1945. máj. 11. Gyimesy Kásás Ernő (Gyergyószentmiklós, Csík vm., 1901. ápr. 15. - ?) filmújságíró. Szülei: Gy. K. Sándor, Dobay Anna.- 1923-ban a Képzőművészeti Akadémián rajztanári oklevelet szerzett, majd beutazta Nyugat-Európát. 1927-től az USA- ban élt, három évig rádióbemondó volt Chicagóban. 1935-ben hazatért, 1939-től 1944-ig a Magyar Fényképész és a Magyar Film c. újságok szerkesztője. 1945-46-ban politikai fogolyként börtönben ült. 1956-ban az USA-ba távozott, ahol a Fairleigh Dickinson University (Rutherford) tanára lett. Festészettel is foglalkozott, a Külföldi Magyar Képzőművészek Világszövetsége megalapítója és sokáig elnöke volt. 1943. okt. 27- én Nemzetvédelmi Keresztet, 1968-ban Árpád-aranyérmet kapott. - 1949-ben feleségül vette Szigetváry Eszter műszaki tervezőt. - A filmes szakmai újságban, a Magyar Filmben többnyire ő írta a mérvadónak számító filmkritikákat. Castiglione 281. p., Gulyás XVI. 325. p., MEIL. 341. p., Hungarians in America (1963) 149. p., (1971) 82. p„ Magyar Film 1943/47.1943. nov. 24. Gyöngy Pál (Bécs, Ausztria, 1902. okt. 19. - Budapest, 1990. jún. 28.) zeneszerző. Apja Gy. Lajos tőzsdeügynök. - Zenei tanulmányait szülővárosában, magánúton végezte. Több operettet (Kadettszerelem, Öméltósága sofőrje, stb.), sanzonokat írt. 1945-46-ban a Magyar Filmipari Rt. igazgatóhelyettese, 1947-52-ben a Magyar Zeneszerzők és Szövegírók Szövetsége, 1953-83-ban a Művészeti Alap igazgatója volt. - A harmincas években három film zenéjét szerezte, 1946-ban még egy filmét (Mesél a film), amelynek gyártásvezetője is volt. - Filmjei: Ez a villa eladó (1935), Légy jó mindhalálig (1936), Nászút féláron (1936). Castiglione 221-222. pp., Magyar Muzsika 388. p., Zenei Lexikon II. 98. p., Nótakedvelőknek 143-144. pp., ÚMÉL. II. 1168. p., Színházi Élet 1932/50.1932. dec. 4-10. Gyöngyössy Erzsébet (Gyula, Békés vm., 1883. nov. 15. - ?) színésznő. Színiakadémiát végzett és 1904-ben Krecsányi Ignác buda-temesvári társulatában kezdte pályáját. Később a Vígszínházban és a Belvárosi Színházban is játszott. - Szerepelt némafilmekben is (Rongyosok, Zsuzsanna és a vének).- Filmjei: A vén gazember (1932, magyar-német), Vica, a vadvezős (1933), Szent Péter esernyője (1935). Schöpflin II. 159. p., Gulyás XI. 781. p., MSzSzSz. Igazoltatások 151/1945.1945. márc. 20. ________________________________Gvöngyössv Erzsébet 127