Nagy Ervin: A liberalizmus illúziói. Vitairat a modern liberalizmus ellenében - Filozófia (Máriabesnyő, 2014)
3. A SZABAD PIAC HAZUG HASZNÁRÓL - 3.1. A klasszikus nézetek és az egoista ember
mennyiségén, hanem a szabadságfokának minőségén is múlik. „Jó” az, ami hasznos és az emberi szabadságból születik – állítja Mill.61Azaz megmarad a haszonelvűségnél, de a szabadság abszolutizálásával próbálja annak embertelen voltát kiigazítani. Az utilitaristáknak címzi József Attila az Eszméletcímű versének következő sorait: „Láttam a boldogságot én, lágy volt, szőke és másfél mázsa. Az udvar szigorú gyöpén imbolygott göndör mosolygása. Ledőlt a puha, langy tócsába, hunyorgott, röffent még felém – ma is látom, mily tétovázva babrált pihéi közt a fény.” Az utilitarista boldogság-fogalom, pusztán mennyiségi alapon értelmezve, gyakorlatban állati-jellegű marad csupán. Kiveszik belőle minden emberi eszmény. Olyan, akár a sárban fetrengő disznó öröme. Erre utalnak József Attila sorai is. A szabadság minőségi tartalmat tehet ugyan a semleges haszonba, de nem ad olyan plusz értéket hozzá, amely emberibbé teheti ezt az anti-humánus elvet. A szabadság ugyanis önmagában feltételezhet egy magányos és szomorú embert, aki nagyon távol áll attól, hogy pusztán anyagi szabadsága miatt boldognak vallja magát. Mert vajon boldogok lehetünk-e az igazság, a szeretet és más emberi kapcsolatokból levezetett értékek nélkül? Boldogok lehetünk-e pusztán anyagi javaink által? Boldogok lehetünk-e magányosan, anyagi szabadságunkban, minden közösség nélkül? Helyesel a test, de lázad az emberi szellem – ha igent mondunk rá. Így ír erről, lakonikus tömörséggel, s ma is meglepően időszerű bölcsességgel Seneca is, aki a haszonelvűség ókori képviselőivel vitázik: „Jónak vélik egyesek azt, ami hasznos. Tehát 76 Nagy�Ervi_Illuzio_2014-06-05_noPRESS��2014.06.16.��18:00��Page�76