Agárdi Péter: Irodalomról vagy más ily fontos emberi lomról (Budapest, 2013)
József Attila és korunk
ső meghasonlásának.”76 * 78 A szintén a jobboldali kormánylapok szolgálatába álló, egykori baloldali és népi író, Kodolányi János lényegében ugyanezt a narratívát képviseli; az IGE főtitkáraként és a Válasz egykori munkatársaként egy durva hazugságot is megenged magának, hogy tudniillik József Attila állítólag azt mondta volna neki: „szívesen tartoznék én is közétek, de nem tudok, ...nem lehet. A legotrombább, mégis sok tekintetben tipikus kultuszrombolást az egykori írótárs, az ismert, sőt elismert költő, Erdélyi József követte el. O — antiszemita előéletéből következően nem is váratlanul — 1943 januárjában egyenesen azzal „vádolta meg” (és vélte diszkvalifikálni) József Attilát, hogy valójában félzsidó. s A cikk hangos botrányt kavart, a korabeli szellemi élet különböző világnézetet valló képviselői kérték ki maguknak Erdélyi — ténybelileg sem igaz — „zsidózását”. A József Attila emléke mellett kiállók és az Erdélyi denunciálását elutasítók közt volt Zilahy Lajos lapja, a Híd is,79 pedig József Attila az Új Szellemi Front idején és a Márciusi Front indulásakor — idéztem — nem éppen kesztyűs kézzel bánt Zilahyval. A józan ténybeli cáfolatok és a kollegiális figyelmeztetések ellenére Erdélyi tovább folytatta: válaszként a vele polemizálóknak, pár nappal későbbi írásában80 már bevallottan „a József Attila-kultusz felszámolását” tűzte ki célul. Mondván: e kultusz „a szélsőbaloldali propaganda trójai falova”, miközben „künn, a keleti fronton hull a magyar vér, a hősi vér azzal az ellenséggel szemben, melynek győzelmét áhította a beteglelkű József Attila s elvtársai csak az ő vérét {sic!} hirdetik”. A nácikkal való rokonszenv, az antiszemitizmus és a baloldalnak a nemzetből való kiiktatása együtt, sűrítetten tematizálva: a tehetséges költőként föltűnt Erdélyi mélypontja, nincs rá mentség. Annál aggasztóbb, hogy hetven év múltán is van példa e „modell” remake-jére. A népi írói mozgalom szélsőjobbra csúszó tagjai (közéjük tartozik a Márciusi Frontban ugyan részt nem vevő Sinka István, továbbá az erdélyi szárnyból Wass Albert vagy az újabban állami kultusszal övezett Nyirő József is), illetve 76 FÉja Géza, Nagy vállalkozások kora, Budapest, Magyar Elet, 1943, in Kortársak József Attiláról, i. m., III. 1938-1948. Kodolányi János, József Attiláról, Magyar Elet, 1938. szeptember, in Kortársak József Attiláról, i. m., II. 1177—1182. A kipontozás az eredetiben is így van: 1182. 78 Erdélyi József, Világirodalom, Virradat, 1943. január 17. Jogutóda nem járult hozzá kései utánközléséhez a Kortársak József Attiláról című dokumentumkötetben. 7‘; Koppantó, Híd, 1943, február 1., in Kortársak József Attiláról, i. m., III. 1828-1829. Tverdota György szerint — aki felhívta a figyelmemet erre az írásra — valószínűleg maga Zilahy Lajos az aláírás nélküli cikk szerzője (uo. 2069). 80 Erdélyi József, József Attila mint trójai faló. Válasz a baloldalnak, Egyedül Vagyunk, 1943. január 29., 7. Ez a szöveg sem kerül(hetet)t be a Kortársak József Attiláról című dokumentumkötetbe, csak adatai találhatók meg a kiegészítő jegyzetek között. 40