Agárdi Péter: Irodalomról vagy más ily fontos emberi lomról (Budapest, 2013)
József Attila és korunk
felhívni a figyelmet, a József Attila Társaság irányításával és személyes küzdelmeivel nem szégyell kilépni az „akadémiai tudományosság” oszlopcsarnokából. Tverdota ugyanakkor, 2005 óta, levetve a centenárium olykor mégiscsak protokolláris és szervezési jellegű, gyakran időrabló, bár édes terhét, folytatta verselemzési sorozatát.7 A tudós irodalmár egyik - ha nem a - legfőbb alkotói célkitűzése a József Attila-életmű alapvetően szocializációs és identifikációs szempontú (s ezek felől poétikai, eszme- és irodalomtörténeti jellegű) összegező értékelése egy modern szemléletű monográfiában. Az ehhez vezető úton csak látszólagos kitérő volt a kétkötetes Németh Andor-monográfia,8 miként az elmúlt években közreadott számos textológiai, eszmetörténeti írás és előadás is, köztük az Irodalom és szocializmus című József Attila-tanulmányról,9 a Neurotikus spekulációk nemrég előkerült és közreadott kéziratról,1'1 a Szép Szó és a Nyugat kapcsolatáról,11 a Szép Szó humanizmus-felfogásáról12 stb. Tverdota az életmű és sors teljességét, a kor és a költő viszonyát a maga sokoldalúságában tanulmányozza, ezért kutatja-értelmezi együtt s egyszerre a költői és prózai szövegeket, az irodalomszociológiai és az emberi kontextust, a személyiség karakterét, életvitelét, identitásküzdelmeit és nem utolsósorban József Attila korabeli és utókori recepcióját, illetve kultuszát. Régóta foglalkoztatja az úgynevezett kései József Attila-téma is, vagyis az, hogy milyen élményi, világszemléleti, líratipológiai és hangváltozás érhető tetten 1934-től a költő munkásságában. Vajon a freudista ihletések, a „semmi”, az „ős patkány”, a „bűn”, az „isten” és a „halál” életbeli kihívásai és metaforái, az elkomoruló személyes és európai horizont, a baloldali meggyőződés áthangolódása, az egzisztencializmus világképének egyes tételeivel való analógiák stb. új korszakot hoztak-e nála, és ha igen, mennyiben? Már a kortársakat fog-A korábbiak kötetben: Tizenkét vers. József Attila Eszmélet-ciklusának elemzése, Budapest, Gondolat, 2004; Határolt végtelenség. József Attila-versek elemzései, Budapest, Osiris, 2005; „Szublimálom ösztönöm”. József Attila-versek elemzései, Budapest, Universitas, 2006; Cseke Ákos társzerzőségével: A tisztaság könyve, Budapest, Universitas, 2009. Legutóbb a Külvárosi éj — saját korábbi értelmezését is megújító — friss elemzését publikálta: Tárgyiasság József Attila költészetében, Irodalomismeret 2011/1, 4—22. 8 Tverdota György, Németh Andor. Egy közép-európai értelmiségi a XX: század első felében, Budapest, Balassi, 2009; Németh Andor. Változatok az otthontalanságra, Budapest, Balassi, 2010. 9 Egy részlete megjelent: Tverdota György, József Attila Irodalom és szocializmus című tanulmányának metafizikai háttere, Literatura 2007/3, 308—327. 10 József Attila, Neurotikus spekulációk, Tverdota György bevezető tanulmányával és jegyzeteivel, Mozgó Világ 2008/10, 48-57. 11 Új Forrás 2010/10, 79-96. 12 Tverdota György, „Mi egy új humanizmus hívei vagyunk”. A 75 éves Szép Szó hitvallása, Múltunk 2012/3, 46-78. 60