Baán István: A XIV-XVI. századi magyar történelem bizánci és kora újkori görög nyelvű forrásai (Budapest, 2013)
XVIII. Laonikos Chalkokondylés
σκευασάμενος τα χρήματα έδέξατο ές δισμυρίους καί πεντακισχιλίους χρυσίνους. Ούτος μέν ούν ούτωω8παρεσκευάσατο ές τον πόλεμον, συναγείρας δε στράτευμα ές δισμυρίους καί πεντακισχιλίους, τον Ίστρον τε διαβάς, έδήου την βασιλέως χώραν, καί έπιτειχισμόν τή Μπελογράδη ό Σαβατίνηςι,ΙΗ έτείχισεν, οτε τήν Παιονίαν έληΐζετο, καί φρουράν έγκαταλιπών έν αυτή, άνδραςΗιτών1,1ί βασιλέως θυρών, άπήλαυνε. τούτο μέν δήωι< τό έπιτείχισμαΜΙ [övblm] μάλιστα τή πόλει έπελάσας έπολιόρκησε· μετά δε έπιδραμών τήν βασιλέως χώραν ές τε έπί Σάββαν, καί άνδραποδισάμενος τήν χώραν, Τριβαλλούς τε άμα καί Τούρκους, άπήλαυνε τά έμπαλιν γενόμενος έπ’ οίκον, λέγεται δέ άπενέγκασθαι άνδράποδα άμφί τά δισμύρια. Καί τά μέν των Παιάνων ούτως έγένετο· (X. könyv, pp. II, 289,17- 290,8; 293,14-298,15) szólt, és amikor előkészítette a hadjáratot, huszonötezer aranyat kapott.384 O tehát így készült fel a háborúra, huszonötezres385 csapatot gyűjtött össze, s a Dunán átkelve pusztította a császár országát. Addig az erődig nyomult, amelyet Sihabeddin Nándorfehérvárnál akkor emelt, amikor Paioniát fosztogatta, és őrséget hagyott benne, a császári Porta alakulatainak katonáit. Ezt a véderődöt, amely a legközelebb volt a városhoz, megrohamozva megostromolta.386 Majd sebtiben végigfutott a császár országán a Száváig, és miután végigfosztogatta, rabszolgasorba hurcolva triballosokat és törököket, ellenkező irányban eltávozott hazafelé. Azt mondják, hogy közel húszezer rabszolgát vitt magával, így történtek a paionokkal kapcsolatos események. b'8 ούτω μέν ούτω M bUl σαββατίνης A bb άνδρες A bli τών] τού A blk δή] δέ A b” lac ind MM, blm őv seclusi 384 Ezután került sor Jajca várának bevételére (1463. december 26-án). Az 1463—64. évi háború részeként II. Mehmed szultán nem tudta felmenteni Jajcát, 1464 nyarán Mátyás elfoglalta Szreberniket, azonban Zvorniknál elakadt. Időközben meghalt II. Pius pápa is. 385 Mátyásnak itt leírt hadjárata az 1463 nyarán történt harci eseményekre vonatkozhat, melynek során a Szerémséget dúló Ali bég viszszavonulását fedező utóvédekkel kelt harcra. Ekkor sok keresztény rabot szabadítottak ki, és jelentős számú török foglyot is ejtettek. Csak ezután indult szeptemberben a boszniai hadjárat, amelyben magyar részről valójában 30-40 ezer katona vett részt (vö. Gyóni 67). 386 Zsarnó vára Nándorfehérvárhoz kb. 16 km-re, a mai Avala-hegyen egykor meglévő erőd, 1441-ben került oszmán kézre. Innen jól lehetett látni a nándorfehérvári őrséget, ma az Ismeretlen katona emlékműve áll a helyén (Cseh 2007, 7). A XVII. századi török világutazó, Evlia Cselebi részletesen is beszámol róla. Munkájában török nevén, Havále váraként említi. Bár építését korábbra, I. Bajezid szultán nevéhez fűzi, aki viszont „Sehábeddin pasával építtette Belgrád vára hitetleneinek meggyengítése végett..." és ezzel „a belgrádi hitedeneknek nyugalmat nem engedve, biztonságukat elvágta...” II. Mehmed szultán 1456. évi ostroma idején ezt a várat Gázi Porcsa újra elfoglalta és átépíttette (Evlia Cselebi, 1904,157). 328