Farkas Gábor Farkas: Régi könyvek, új csillagok - Humanizmus és Reformáció 32. (Budapest, 2011)

Csodajel és propaganda

Alexander van der Mair augsburgi metsző hatalmas térképen583 tüntette fel az ütközetet. A képi ábrázolás hűen követi a legendás történetet, a Királyköről lebu­kó sast és a csata színhelyén, az égen feltűnő, hosszú csóvájú üstököst. (15. kép) A Dunába ömlő Ialomita folyó bal partján magasodik a hegy, a jobb partján lát­hatjuk feltehetően az erdélyi fejedelem sátortáborát és Tárgovisjtét, bár jellegze­tes épületei nem azonosíthatóak. A csata színhelyét jelzi a keresztben lévő S be­tű, amely a győztes Zsigmondra utal.584 A térkép részletesen feltünteti a korábbi, nagy visszhangot kiváltó összecsapásokat a törökökkel, így például az 1444-es várnai csatát, Nándorfehérvárnál megjegyzi a rajzoló az 1456-os Hunyadi-dia­dalt és az 1521-es elvesztését, Zsigmond 1428-as vereségét Galambóc váránál, amit félredatált (1409). Rejtélyes a Silistra körzetében zajlott 1595-ös ütközet, ami a térképjel szerint Zsigmond csatája lett volna, ám a terület a mai Bulgáriá­ban található, s Gyurgyevótól északkeletre, s nem a térképen ábrázolt délnyugat­ra. Talán Mihály vajda 1594-es dunai hadjáratának helyszíneit (Bräila, Harkova és Silistra) jelölte. Ugyancsak egyértelmű tévedés a nikápolyi csata dátuma, ame­lyet majdnem kétszáz évvel későbbre datált a metsző, akit megtéveszthetett Lu­xemburgi Zsigmond, mivel Báthory Zsigmond győzelmi jelét tette a térképre. Természetesen itt is megtörténhetett, hogy Mihály 1595-ös sikereinek (Vidin, Pleven, Nicopolis és Babadag) híre zavarta meg a metszőt. Mihály vajda, akkor már Zsigmond fejedelem vazallusa, vezetésével tüzzel­­vassal feldúltak mindent Nikápolyig.585 Megtalálhatjuk még Horvát Márton kapitány katonai akcióját is, mikor csapatá­val egészen Szófiáig jutott el. De mindezek között az első helyet Horvát Mártonnak, a szabad gyalogok ka­pitányának, ama dús haszonnal járó vállalkozása tartja, melyet kevés ember­rel vezetett: átkelt a Haemus [Balkánj-hegységen, nem messze a thráciai Szó­fia városától, és kifosztott egy állami kincstárat.586 A többi 1594-1595. évi eseménnyel már pontosabban bánt Mair. A térképen je­lölte Borbély György nyári-őszi hadjáratát, mikor például Lippát bevette. Buka­rest elfoglalását október 20-ra, a gyurgyevói ütköztet október 30-ra datálta. Majd 583 Alexander van der Mair, Transylvaniae, Moldáviáé, Valachiae, vicinarumque Regionum nova descriptio, Anno MDXCVI ineunte. (OSZK, App. Metszet 126.) Rézkarc, lapméret: 514x992 mm. „Tergovista 18. Octobr. 1595”; Plihál Katalin, Magyarország legszebb térképei 1528-1895, Bp.. Kossuth, OSZK, 2009, 40-41. 584 Uo„ „Hoc signo notata, capta sunt a Principe Transyluaniae anno 1595.” 585 Decsi, /. m„ 195. 586 Uo„ 195-196. 146

Next