Farkas János László: A meglett ember. Válogatott tanulmányok - Opus. Irodalomelméleti tanulmányok. Új sorozat 18. (Budapest, 2020)
Szemlélet és ihlet. József Attila-tanulmányok
TESTET ÖLTÖTT ÉRV A Logosz keresése József Attila költészetében Dolgozatom nem halad egyenes vonalban az elejétől a végéig, de kezdettől ugyanaz a probléma foglalkoztat benne. Ehhez hadd idézzem én is József Attila méltán emblematikusnak tekintett versmondatát: „A líra: logika; / de nem tudomány.”1 Vagyis a költészetnek van egyfajta sajátos logikája, amely azonban másmilyen, mint a tudományé, így kimondva azonban ez elég triviálisan hangzik, mitől érezzük hát emblematikusnak? A választ a mondatnak egy másik, nem közvetlen, de közel eső implikációjában keresem, amely már nem is a költészetet, hanem a logikát érinti. Mert a logika e fogalma, melybe a költészet is belefér, nem lehet azonos azzal, amit a szón közönségesen értünk: tágabb annál. S ha logika, ez a tágítás nem lehet önkényes vagy ötletszerű: érvényesnek kell lennie. József Attila verseiben és írásaiban az érvényességtágító mozdulatokat próbálom kilesni. Szerkesztői üzenet Ennek az írásának József Attila nem maga adott címet: ez lett a címe, így alakult. Eleve szerkesztői üzenetnek szánta, de a szót műfaji meg- 1 1 Vö. korábbi dolgozatommal: Logika, de, Világosság, 40 (1999) 12. sz., 65-87. - Jelen írás első és második része eredetileg előadásként hangzott el az Irodalomtudományi Intézetben rendezett József Attila-konferencián 2002- ben, illetve 2003-ban. Az ott elhangzott hozzászólások segítségemre voltak a végleges változat kidolgozásában; külön is köszönetét mondok Tverdota Györgynek és Veres Andrásnak az elkészült kéziratról tett megfontolandó észrevételeikért. 126