Farkas János László: A meglett ember. Válogatott tanulmányok - Opus. Irodalomelméleti tanulmányok. Új sorozat 18. (Budapest, 2020)
Szemlélet és ihlet. József Attila-tanulmányok
Ezt úgy értem: a gondolat ahogyan önmagában, objektiven fennáll, függetlenül attól, hogy bárki gondolja. Vagyis platonikus kifejezésnek értelmezem, megfelelőbb szóval: antipszichologista kifejezésnek. József Attila antipszichologizmusának megítélésében némiképp eltér a véleményem az általánosan elfogadottól. Tverdota György például ezt írja: „József Attila, aki a harmincas évek elejétől fogva a freudi lélektan legodaadóbb híve lett, a húszas évek végi írásaiban minden alkalmat megragadott arra, hogy a pszichologizmus ellen tüntethessen.”24 Ezt aligha lehet másképp érteni, mint hogy József Attila azzal, hogy freudista lett, megszűnt antipszichologista lenni. Ez azonban koránt sincs így. Természettudomány és marxizmus című cikkében Tótis Bélánál súlyosan elmarasztaló éllel „pszichológizmust” diagnosztizál,25 amiből az következne, hogy „minden világfölfogás keresztül-kasul szubjektív és nélkülözi a tárgyi észrevételt. A marxi világfölfogás tételei tehát nem tárgyi igazságok, hanem szubjektív jámbor óhajok volnának”.26 A cikk a Korunk 1932. májusi számában jelent meg, a július-augusztusi számban pedig Bertrand Russell Kína-könyvét kritizálja azzal, hogy szerzője „[njyakig esik a pszichológizmusba”.27 Ezek a cikkek az Egyéniség és valóság szomszédságában születtek, ami félreérthetetlenül arra vall, hogy a freudi pszichológia elfogadása és a pszichologizmus kategorikus elutasítása között nem volt semmiféle kizáró viszony József Attila gondolkodásában. A „pszichologizmus” szót és az e szóval jelölt módszer kritikáját, mint tudjuk, József Attila Pauler Ákostól tanulta (és ha már említettem Tverdota György nevét, hadd tegyem hozzá, hogy ezt a „mint tudjuk”-ot neki köszönhetjük). Pauler Ákos a pszichológizmust olyan álláspontként jellemezte, amely szerint „az igazság az ember gondolkodásához viszonyítva teljesen relatív”,28 s a „logizmust” állította 24 Tverdota György, Magyarázatok, in JATC2 1995,32. 25 Annak alapján, hogy Totis szerint „A világfölfogás a világegyetemről alkotott elképzelésünk, ahogyan a világegyetemet lelkűnkben látni kívánjuk”. -A szerk. 2<* Lásd in JAÖM3 1958, 119; illetve in JATC 2018, 525. 2’ Kina, in JAÖM3 1958, 134; illetve in JATC 2018, 586. 28 Pauler Ákos, Bevezetés a filozófiába, Budapest, Pantheon, 1921 (2., javított kiadás), 33. 144