Farkas János László: A meglett ember. Válogatott tanulmányok - Opus. Irodalomelméleti tanulmányok. Új sorozat 18. (Budapest, 2020)
Szemlélet és ihlet. József Attila-tanulmányok
hadd idézzek egy művészetbölcseleti töredékből is, amely vélhetőleg az önvallomással nagyjából egy időben, 1929 táján keletkezett. József Attila azzal a felfogással polemizál - nem először és nem utoljára -, hogy a művészet lényege a szépség volna, de mint szavaiból kiderül, a szépség itt felmerülő meghatározását önmagában véve érvényesnek fogadja el: „Ihlet szóval a műalkotás mivoltát kívánom jelölni, eltekintve a mű értékérvényétől. Ha nincs ihlet, úgy nincs művészet sem és akkor valóban csak az alak ragyogásáról, meg az eszme tündökléséről beszélhetünk, mint amaz Aquinoi Tamás.”31 Erre a meghatározásra József Attila egyébként több helyen is hivatkozik, és mindenütt ugyanabban a gondolati kontextusban.32 Előjön még az Irodalom és szocializmusban is, és úgy látom, hogy a gondolat fényével tündöklő Téli éjszakába is belevilágít. Természetesen az 1932-1933 fordulóján verset író József Attila már egészen más bölcseleti alapon áll, mint amelyet 1929-es szövegeiből kiolvashatunk. Akkori szellemfilozófiai, tiszta spiritualitást igenlő álláspontját szigorú materializmus váltotta fel, mégpedig a történelmi materializmus egy kellemetlenül skolasztikus változata. Az Egyéniség és valóság szerint: „Az anyagi létű emberek között a viszony is csak anyagi létű lehet s ez a viszony maga az anyagi létű termelési eszköz.” Ha ezt a viszonyt „csak olyan »fennállónak« tekintjük, amelynek nincs meg az anyagi léte”, azzal „az objektív idealizmus hibájába esnénk” - írja ekkor (1932-ben),33 világosan utalva a Pauler Ákostól tanult és egykor magáénak vallott logikai idealizmusra. Később - de ez már 1935-ben van - ezt a hibát már nem látja akkora hibának, hiszen: „Marx felfogása [...] materiális léthez kapcsolt objektív idealizmusnak tekinthető inkább [.. .]”.34 Ami e filozófiai keresgéléseken és átvedléseken áthúzódik, az, mondhatjuk, az antipszichologizmus. A filozófiai változatok mindmegannyi sí Lásd in JATC1 1995, 263. 32 Mint TVerdota György rámutat (i. m., 73.), a meghatározás eredetileg Albertus Magnustól származik; József Attila forrása William Knight^ ű£íthetika története című munkája lehetett (Budapest, Franklin, 1915, 60). 33 Lásd in JAÖM3 1958,121; illetve in JATC 2018, 540. 34 Új szocializmust! Hort Dezső könyve, in JAÖM3 1958, 177; illetve in JATC 2018,971. 146