Farkas János László: A meglett ember. Válogatott tanulmányok - Opus. Irodalomelméleti tanulmányok. Új sorozat 18. (Budapest, 2020)

Szemlélet és ihlet. József Attila-tanulmányok

és földit, amelyhez a vers folyamodik, ennek érdekében mozgatja meg. Eközben megtörténik az is, amit Schmitt Jenő célnak állít be: az ideális és spirituális alakulatok élettel és energiával telítődnek. Szenvedélyessé válnak, mert tárgyuk van, és csak a tárggyal törődnek. (Megalkotom szerelmemet) Egy másik, későbbi szerelmi történethez kap­csolható József Attila Könnyű,fehér ruhában című verse: Megalkotom szerelmemet... Égitesten a lábam: elindulok az istenek ellen - a szívem nem remeg - könnyű, fehér ruhában. József Attila inverziós képalkotási technikája itt különös élességgel szemlélhető. „Égitesten a lábam”: ezt bizonyára lehet úgy érteni, hogy valahol a földön kívül, de lehet ellenkezőleg is - és szerintem úgy is kell -, hogy a földön áll, tehát égitesten. Szóval, hogy a kép olyan inverziót tartalmaz, amelyet mindközönségesen kopernikuszi fordu­latnak nevezünk. Hiszen a geocentrikus világkép sugallja, hogy ha égitesten, akkor nem a földön, míg a heliocentrikus világkép a Földet besorolja az égitestek - közelebbről a bolygók - közé.54 Az istenek 54 A relativitáselmélet tudvalevőleg relativizálta a heliocentrikus és a geo­centrikus világkép különbségét is, ez azonban nem a kopernikuszi fordulat visszavétele, hanem radikalizálása volt: a Nap sem centrális hely az univer­zumban. Nincs olyan fizikai törvény, amely bármelyik helyet ilyetén módon kitüntetné. - Nem én vagyok az első, aki József Attila e versét hírbe hozza bizonyos természettudományos teorémákkal. Tverdota György elemzése szerint a táguló világegyetem elmélete alakítólag hathatott a vers e soraira: „egyremegy, szappangolyó / vagy égbolt van fölöttem”. (Tverdota György, „mindenség a semmiségbe”. Kísérlet a »Költőnk és Kora« elemzésére, in Uó, Ihlet és eszmélet. József Attila, a teremtő gondolkodás költője, Budapest, Gondolat Kiadó, 1987, 383.) Tverdota tanulmánya nagyon meggyőzően mutatja ki a korabeli tudománynépszerűsítő irodalom közrehatását József Attila versein. Ha már itt tartunk, megjegyzem, hogy a „szappangolyó” a fizikai éter „hab­szerűségének”, „felületszerűségének” képzetével is kapcsolatba hozható. 165

Next