Farkas János László: A meglett ember. Válogatott tanulmányok - Opus. Irodalomelméleti tanulmányok. Új sorozat 18. (Budapest, 2020)
Szemlélet és ihlet. József Attila-tanulmányok
FORDÍTOTTA JÓZSEF ATTILA Mint József Attila értekező írásainak internetes kiadásában olvasható, „[kjiadásunk másik különlegessége, hogy nagy számban tartalmaz olyan, újonnan előkerült kéziratokat, melyek eddig nemcsak a nagyközönség, hanem a kutatók előtt is ismeretlenek voltak”.1 Közleményemben arra a tényre szeretném felhívni a figyelmet, hogy az újonnan közölt szövegek közül legalább kettőnek nem József Attila a szerzője.1 2 Mindkettő idegen szöveg fordítása. Azt nincs okom kétségbe vonni, hogy a fordításokat József Attila készítette. 1. Az internetes kiadás a szövegeket textológiai apparátussal látja el, de tartózkodik mindennemű tárgyi jegyzettől. Előfordul azonban, hogy a textológiai leírás akaratlanul is tárgyi jelentést kap, mint a 71. számú, [A materialisták] kezdetű írás esetén, ahol a közlés alapjául szolgáló gépiratról ez olvasható: „A szerző a szöveget félbehagyta.” Nos, tárgyi értelemben ez nem stimmel: a szöveg szerzője ugyanis nem József Attila, hanem Lenin, ő pedig nem hagyta félbe, hanem folytatta, több száz oldalon. A gépirat a Materializmus és empiriokriticizmus egy kis részletének a fordítását tartalmazza.3 1 httpyymagyar-irodalom.elte.hu/ja/ (letöltve:2007. szeptember 24.) Az első különlegesség maga az előzetes hálózati kiadás. 2 Nem beszélve további, manifeszt módon idegen szerzőktől származó szövegekről. A tárgyalt két gépiraton semmi jel nem utal arra, hogy ezek fordítások. 3 Pedig a tény nem volt ismeretlen: Tverdota György szóbeli közlésére hivatkozva utal rá - bár közelebbi adatok feltüntetése nélkül - Tasi József, József Attila könyvtára és más tanulmányok, Budapest, Ecriture Kiadó, 1996, 81, 99. jegyzet. 192