Farkas János László: A meglett ember. Válogatott tanulmányok - Opus. Irodalomelméleti tanulmányok. Új sorozat 18. (Budapest, 2020)
Szemlélet és ihlet. József Attila-tanulmányok
SZEMLÉLET ÉS IHLET (Vázlat József Attila esztétikájáról)1 József Attila esztétikai gondolatainak reprodukálását, eredeti magvának kifejtését komoly és mindenoldalú történeti elemzés kell hogy megelőzze. Itt csak néhány gondolata kifejtésére történik kísérlet, melyek esztétikai gondolatainak tartóoszlopát alkotják. József Attila esztétikai gondolatainak reprodukálása két elméleti előfeltevés fényében válhat termékennyé. Esztétikatörténeti szempontból József Attila Crocéhoz kapcsolódik, esztétikai gondolatainak legfőbb tartalma Croce bírálata. È bírálat pozitív tartalmát pedig az adja, hogy József Attila saját költői gyakorlatából általánosít, igyekezvén azt logikailag is végiggondolni. E keretek között természetesen az utóbbi szempont kerül előtérbe. Hogy József Attila gondolatait megértsük, arra kell felhívnunk a figyelmet, hogy költői gyakorlata realista, a valóság felé forduló költő művészete. Esztétikájának reális, dialektikus magvát éppen ez adja. Máig is ható érdekességét pedig elsősorban az, hogy a művészi alkotás belső, szubjektív oldalára koncentrál. A belső, szubjektív oldalt figyeli, mégis a művészet tükröző, realista koncepciójához tesz hozzá. Ugyanis el kell határolnunk magunkat 1 1 Farkas János László a Tiszta Szívvel című egyetemi folyóiratban 1964-ben publikált tanulmánya - a szerző szóbeli közlése szerint - a szakdolgozatának egyik fejezete. Figyelemre méltó, hogy egy másik - nem publikált fejezetében - azt próbálta bizonyítani a szövegösszefüggések alapján, hogy József Attilának az Esztétikai töredékek címmel ismert írása nem lehet későbbi (ahogy azt általában gondolták), mint az Irodalom, és szocializmus című előadásszöveg, de ezt Farkas nem tudta filológiailag alátámasztani. - A szerk. 23