Farkas János László: A meglett ember. Válogatott tanulmányok - Opus. Irodalomelméleti tanulmányok. Új sorozat 18. (Budapest, 2020)
Szemlélet és ihlet. József Attila-tanulmányok
antipszichologizmus nem a pszichológia, hanem a pszichologizmus elutasítását jelenti. Ebben pedig József Attila nézete nem változott. A pszichologizmus bírálata épp a logika felértékelését jelentette. Ezzel kapcsolatban megemlítendő, hogy bölcseleti kísérleteinek első lépéseinél József Attila alaposan tanulmányozta Pauler Ákos műveit. Amikor a „lélektanosságot” kritizálja, Paulert követi, akinél ezt olvasta: „Ami feltétlen érvényű, az érvényében semmiképpen nem korlátozható. A logikai alapelvek érvényét iparkodnak lélektani szempontból megszorítani az úgynevezett »pszichologizmus« hívei, kik szerint az igazság az ember gondolkodásához képest teljesen relatív.”3 Az alábbiakban szükségesnek látom részletesebben is kitérni az ő filozófiájára, kritikailag megvizsgálni logikai nézeteit. De számolni kell más hatásokkal is. József Attila könyvtárában megvolt Hegel Wissenschaft der Logikja is. Egyáltalán: számolni kell azzal, hogy József Attila nemcsak szenvedélyes gondolkodó volt, hanem sokat tudott is a logikáról, még ha e tudását természetesen nem egy diszciplinárisán hitelesített mérlegen kell mérni. Keltezetlen töredék Először azonban olvassuk el a verset: Ha lelked, logikád, mint patak köveken csevegve folyik át dolgokon,egeken -s Pauler Ákos, Bevezetés a filozófiába, 2., jav. kiadás, Budapest, Pantheon, 1921, 31. §. - A Pauler-hatást tanúsító adatok és szövegutalások alapos feltárását Tverdota Györgynek köszönhetjük: Az ihlet tana (József Attila és Pauler Ákos), Irodalomtörténeti Közlemények, 88 (1984) 5-6. sz.; Magyarázatok, in JATC2 1995. 64