Farkas János László: A meglett ember. Válogatott tanulmányok - Opus. Irodalomelméleti tanulmányok. Új sorozat 18. (Budapest, 2020)
Szemlélet és ihlet. József Attila-tanulmányok
a zárósor párosát: „a szellem és a szerelem”.15 József Attila azonban, ismétlem, nem hegeli leckét mond föl. Csak éppen itt is kitűnik, hogy sokkal többet tudott a szavakról, mint egy átlagos nyelvhasználó. Művészetbölcseleti kísérleteiben a költői ihlet lényegét a „névvarázsban” próbálta megragadni. Hegel ideráncigálásával csak azt akartam megmutatni, hogy a szavak tudásába József Attilánál szervesen beletartozott, hogy gondolkodó, reflektáló, elméleti módon is használni tudta őket, sőt érett költészete igazán meg sem érthető enélkül. Olyan vonás volt ez, amely nemcsak a nem költőktől, hanem a más költőktől is megkülönböztette. Úgy gondolom, hogy az „ihletet” olyan formán, ahogy korai művészetbölcseletében jellemezte, József Attila maga sem tartotta már elégségesnek a költészetet teremtő szellemiség leírására. „A líra: logika”. S ha nem az ihletben, miben keressük a költészet forrását? A vers ebben sem hagy válasz nélkül: „eszmélhetsz nagyot”. Az eszmélés hozza azt a diszpozíciót, amelyben öntudatosan kimondatik: „költő én vagyok”. Ez a vers közepén történik, s ezzel az aktussal egyben a versbeszéd második személyről első személyre vált. Az Ars poetica mindjárt így kezdi: „Költő vagyok”. A kéziratváltozatok elárulják, hogy az első versszak időben utoljára született, és ez indukálta, hogy az eredetileg önmegszólító formában fogalmazott vers első személyőre íródjék át. A vers az önmaga tudatára ébredt, s így magával azonossá vált szellem: az eszmélet műve. Hivatkozott tanulmányában Tverdota György az „eszmélet” szót ab ovo bergsoniánus terminusnak tekinti, azon az alapon, hogy Bergson-fordításában Dienes Valéria a „conscience” terminust ezzel a szóval adta vissza, és mintha József Attila (legalábbis filozófiailag releváns értelemben) itt találkozott volna vele. Az „eszmélet” jelentéskörének ezt a leszűkítését semmiképpen nem látom indokoltnak. Maga Dienes Valéria Locke Értekezésének fordítói utószavában (1964) így ír erről: „Consciousness - »tudat«, néha »eszmélet«, amit szinonimaként né15 Egy-egy lehetséges támpont: „Afogalomban tehát megnyílt a szabadság birodalma. A fogalom a szabad [Der Begriff ist das Freie].” (A logika tudománya. Második rész, i. rn., 192.) - „A párosodásban elhal az élő individualitás közvetlensége; ennek az életnek a halála a szellem eredete.” (Uo., 372-373.) 72