G. Etényi Nóra: Hadszíntér és nyilvánosság. A magyarországi török háború hírei a 17. századinémet újságokban (Budapest, 2003)
IV. Az előzmények: a török háborúk és Magyarország hírei a német sajtóban
IV Az előzmények: a török háborúk és Magyarország hírei a német sajtóban 1. A vezető hír: az „ősellenség” Az iszlám világról kialakult képet a középkorban a sztereotípiák határozták meg. Leginkább a keresztes hadjáratok beszámolói alapján terjedtek a hírek az európaitól teljesen eltérő világról. A szentföldi háború kapcsán két világ összecsapását, a kereszténység ősellenségének visszaszorítását terjesztette a korabeli propaganda.1 A 11-13. században az ősellenség kifejezés alapvetően az arabokat jelentette, az elnevezés azonban visszaszorításuk után, az újabb fenyegető hatalom kialakulásával és terjeszkedésével a gyorsan előrenyomuló szeldzsuk és oszmán török népekre tevődött át. A török előretörés egész Európát érintő veszélye a 14-15. századi összefogások, a nemzetközi seregek összecsapásai (Nikápoly 1396, Várna 1444) ellenére igazán 1453. május 29. után, Konstantinápoly elestével tudatosult Európa-szerte.2 A keleti kereszténység kapuját többszöri kísérlet után sikerült a törököknek bevenniük, így a török támadásokat megelőzően a bizánci császár segélykérő követei is megjelentek az európai nagyhatalmak udvaraiban, sőt 1453-ban maga Konstantin is járt Itáliában, ami közvetlenül éreztette hatását. A III. Callixtus pápa által elrendelt keresztes hadjárat, a pápai bulla, a „törökharangok” megkongatása, az elrendelt törökellenes imák 1455-ben széles körben tudatosították a veszélyt. Azonban az 1456-os nándorfehérvári diadal, Mátyás új típusú és sikeres törökpolitikája,3 mely időlegesen elhárította a török terjeszkedést, csökkentette a veszélyérzetet is.4 A 15. század közepére, a balkáni előrenyomulást követően a tengeri hatalmak mellett a szárazföldi nagyhatalmak számára is közvetlenné vált a török jelenléte. A törökkel közvetlenül nem érintkező területeken a 15. századig jórészt általános toposzok határozták meg az ellenségről kialakult képet. Az Oszmán Birodalom keresztény világtól gyökeresen eltérő társadalma, vallása és kultúrája idegen volt az európai ember számára. Amíg nem volt közvetlen érintkezés a két világ között, egyfajta általános ellenség1 Franco Cardini, Europa und der Islam. Geschichte eines Missverständnisses, aus dem Italienischen von Rita Seuss, München, 2000. 2 Robert Schwoebel, The Shadow of the Crescent: The Renaissance Image of the Turk (1453-1517), Nieuwkoop, 1967, 1-29. 3 A Mátyás uralkodása alatti török képről: Fodor Pál, A török a 15-16. századi magyar közvéleményben, TSz, 1998/1, 30-43. 4 Szakály Ferenc, A török-magyar küzdelem szakaszai a mohácsi csata előtt (1365-1526), in Mohács. Tanulmányok a mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából, szerk. Rúzsás Lajos és Szakály Ferenc, Bp„ 1986, 11-57. 63