Gergye László (szerk.): Kazinczy Ferenc összes költeményei - Régi Magyar Költők Tára XVIII. század 2. (Budapest, 1998)
Jegyzetek
Es tu bim? dis! - Cent fois plus amoureux. En voila mille. Est ce assez? - Pas encore, Un feu plus grand m’agite me dévoré. Corine. - Eh bien! Dis donc ce que tu veux. Széphalom, Marz 10. 1813. „Én az én Bernardomat 1797ben Brűnni fogságomban Szlávy Jánosnak ajándékoztam, és ezen tizenhat észt olta Bernardnak versei nem voltak kezemben. Ezen Madrigálnak annyira nem maradt meg lelkemben még emlékezete is, hogy midőn ezt ma olvasom, ’s kiírom, csudálkozom rajta, milly közeljár ehhez az én Boldog alkonyom, mellyet 1810ben írtam. Lássd azt Daykának versei mellett Poétái Berkemben.” (ÉP.V! 8. f.) A költemény az ún. „földi grácia” egyik érdekes aspektusát nyújtja, a Lotti ihlette szerelmes versek sorát nyitva meg. (Erről részletesen I. Gergye László, A kassai Gráciák reinkarnációja, ItK, 1992/3, 275-295.) 30. VAJDA-HUNYAD. Kézirata MTA Kt: ÉV. 58. f. (K,); LK. 28. f. (K2). Megjelenése Hébe, 1823, 65. Szövegkritika A kiadás alapja: ÉV. 58. f. (K, ). Címváltozata: Vajda-Huny adón (K2). 2. Kp mint <maga> nagy! 5. K2: dörmög füleidnek 7. K2: Capisztrán; 9. K,: Szól<l> K2: trombita; 10. K2: léptet-elöl 13. K2: Ä hú Magyarázatok Kazinczy erdélyi körutazása során meglátogatta Vajdahunyad várát is. Benyomásait később mind prózai, mind verses formában megörökítette: az epigramma 1821. júl. 10-én készült. 7. Kapisztrán: Kapisztrán János (1386-1456), itáliai ferences szerzetes, vándorprédikátor, pápai követ. A török ellen sereget gyűjtött, amellyel 1456-ban részt vett Nándorfehérvár védelmében. 255