Győrfy Eszter: Átrajzolt határok. Felekezeti együttélés, vallási és etnikai kötődések Székelyföld és Moldva határán - Vallásantropológiai tanulmányok Közép-Kelet-Európából 12. (Budapest, 2021)
5. Románok, magyarok és csángók. Az államszocializmus időszakától napjainkig
164 elsősorban a székelyföldi magyarok képviseltek. Ellenpéldaként hozta fel saját édesanyját, aki a magyar iskolában magyar költők verseit tanulta, és a magyar történelemmel is megismerkedett valamelyest. (Tehát akkor maga azt mondja, hogy ha én mondjuk 1980-ban megkérdeztem volna a faluban, akkor az egész azt mondja, hogy román?) Mind román, biztosan. Amelyikek... tudod, melyikek mondták volna meg? A mi dzsenerációnk! Akik a hatvanas évekbe születtek. (Tehát akik már román iskolába jártak.) Igen. Jó, az, hogy megkérdezted volna a szüleinket, akkor ők meg tudták volna mondani, hogy magyar, mer ők... (De akkor maguk miért nem kérdezték a szüleiket?) Mer tényleg nem volt hogy... utána később kérdeztem. Mert például édesanyám mondta, hogy ő járt magyar iskolába. Sárikának az édesanyja, Erzsi néni tanyította, hogy még a verset is el tudja mondani biztos József Attilától, a verseket is el tudja mondani édesanyám. Na de nem volt ez az érdeklődés. (És akkor a pap bácsi nem mondta, ha idekerült, a régi, hogy na, itt ti mind magyarul beszéltek?) Igen, de mi nem vettük fel akkorára, hogy meg tudjuk magunktól érteni, hogy. Merthogy Romániába élünk, s románok vagyunk. De mi meg nem tudtuk érteni magunktól azt, hogy mit jelent a nemzetség. Hogy ez Románia, ez magyar, ez szász.Az Éva története részben magyarázattal szolgálhat a korabeli népszámlálási statisztikák Kostelekre vonatkozó nyelvi-nemzetiségi adataira, egyúttal fontos párhuzamokra világít rá a kutatóknak a moldvai csángók önmeghatározására vonatkozó megállapításaival is.58 Bár az 1966-os népszámlálás anyanyelvre vonatkozó adatai (a lakosság pontosan fele-fele arányban oszlik román és magyar anyanyelvűekre) nem feltétlenül tűnnek a helyiek tényleges megkérdezésén alapuló adatoknak, elgondolkodtató, hogy egy szinte kizárólag magyar anyanyelvű személyekből álló közösségben miért jelenik meg a statisztikák szintjén több száz román anyanyelvű. Ez alapvetően adódhatott a népszámlálások nemzetileg részrehajló végrehajtásából és a számlálóbiztosok személyéből, de összefüggésben lehetett a román mint presztízsnyelv felértékelődésével is: ez volt az állam, a különböző hivatalos intézmények (iskola, orvos, néptanács) hivatalos nyelve, és az állami alkalmazottak, illetve a politikai hatalomnak megfelelni akaró helyiek gyakran lényegesnek gondolták, hogy ideologikus helyzetben (például népszámlálás alkalmával) ne csak nemzetiségüket, hanem anyanyelvüket is románként határozzák meg. Az 1966-os nemzetiségi adatok nagyjából összecsengenek a fent mondottakkal, hiszen a kistelekiek mintegy nyolcvan százalékát román nemzetiségűként írták össze. A fiatalabb generáció tagjai számára többnyire egyértelmű volt, hogy erre vonatkozó 57 50 éves, római katolikus (sz. ortodox) nő, 2017. 58 A népszámlálási kérdőívek identitást és anyanyelvet vizsgáló kategóriáinak a moldvai katolikus válaszadók indentitásszerkezetétől, anyanyelvről alkotott képétől való eltéréseit, és a népszámlálások adatainak ebből adódó torzulásait Tánczos Vilmos (Tánczos 2012) elemezte részletesen a 2011-es romániai népszámlálás kapcsán.