Hajdu Péter: Irodalom, történet, titok, idegenség - Opus 12. (Budapest, 2009)
"A magyarok tudják, melyik a jó irány"
törököt. Nem a nyílt csaták valamilyen diadalmas elemére emlékezik a nemzet, hanem a kétségbeesett védekezés egyik önfeláldozó gesztusára. Ha emellett még Szondi Györgyre vagy Zrínyi kirohanására gondolunk, jól látszik ennek a heroikus önfeláldozásnak a reménytelen jellege: nem az ellenség legyőzése a cél, csak azt lehet megakadályozni, hogy teljesen megsemmisítsen minket, hogy élvezhesse egy könnyű győzelem hasznát. Az egri nők mítosza is jól példázza az erők egyenlőtlenségét a kollektív emlékezet által kiválasztott összecsapásokban. Az ostromló török fejére forró levest öntő asszony emblémája lehet ennek a fajta heroizmusnak: az ellenség igazi katona igazi fegyverekkel, míg mi csak fegyvertelen háziasszonyok vagyunk, akik csak azzal védhetik magukat, ami a konyhán a kezükbe akad. Az ilyen történetek azonban mégis lehetőséget nyújtanak a történelmi festészet számára, hogy a magyarokat képileg is a törökök fölé helyezzék. A magyarok állnak a fal tetején, szemben a nézővel, míg a törökök valahol alul helyezkednek el, és hátulról látszanak. Wagner Sándor 1857-es képén,1 a magyar romantikus festészet legnépszerűbb alkotásán még Dugovics Titusz is feljebb van, mint a török, akit magával akar rántani, miközben jobbjával búcsút int baj társainak. A bástya pereme vízszintes határt jelöl ki a törökök és a magyarok közt, Dugovics pedig önfeláldozó hősiessége révén önmagával együtt azt az egyetlen törököt pusztítja el, akinek sikerült a magyarok felső szférájába behatolni. Székely Bertalan Az egri nők című festményén a várfalat már teljesen szétrombolták a török ágyúk, az ostromlók útjában csak három nő áll. Ketten egy kosár követ borítanak a törökök fejére, a harmadik pedig azzal a karddal harcol, amelyet haldokló jegyese kezéből vett ki. A férfiak többsége páncélinget visel, a nők viszont különösen sebezhetőnek látszanak, hisz fegyverük is csak úgy lehet, ha egy megölt férfiét felveszik. Morális felsőbbrendűségüket ez a sebezhetőség sugallja, valamint hogy térben a törö1 A tanulmányban említett festményeket mind fel lehet lelni a következő honlapon: www.hung-art.hu. Wagner és Székely képei a Magyar Nemzeti Galériában, Csontváryé a pécsi Csontváry Múzeumban található. 233