Harai Dénes: A katona antropológiája (Budapest, 2014)
Archaizmusok a modern hadviselésben
26 hómezőkön igen nagy távolságokat képesek a svédek és norvégek ily módon maguk mögött hagyni s azért különösen a katonaságnál űzik szorgalmasan e sportot, amelynek főleg a felderítő szolgálatoknál lehet nagy hasznát venni."12 A szerző hozzáteszi, hogy a jelzett nagy távolság legalább 170 kilométer; valamint a versenyeken külön számok a katonatiszti díjugratások, távversenyek és vadászversenyek. A katonai hagyományok Magyarországon is megőrizték a dicső lovagi tornák emlékeit, így a lándzsatörést, a kopja- és gerelyvetést, a régi magyar kardvívást, de e vonatkozásban utalnunk kell az atlétikai, valamint az olyan - a vitézi játékokra hasonlító - népi sportokra, mint a csikósverseny, a zsákemelés és a céllövés. E sportversenyek, ha néptánc- és dalversenyekkel is összekapcsolódnak - erősítik a nemzeti összetartozást, és teret adnak a fiatalság atlétaerényei bemutatásának a közösség előtt. Úgy gondolom, nem kell külön igazolni e formák ontológiáját, archaizmusát. A párharc síkjai, jellemzői Zrínyi munkássága egész tárháza az archaizmusoknak. A „jó hírért, névért" ismert gondolatot Balassi Bálint Egy katonaének című költeményéből is idézhetnénk: „Az jó hírért, névért, / A szép tisztességért, / Ok mindent hátrahagynak; / Emberségről példát, / Vitézségről formát / Mindeneknek ők adnak"13 Zrínyi egyik vallomásszerű írásából, Az Török Afium ellen való orvosság, avagy az töröknek magyarral való békessége ellen való antidotum-ból valók, amelynek pedagógiai-antropológiai elemzését elvégezzük, érintve a Szigeti veszedelem című nevelési eposzát is.14 A szerző nem vállalkozhat másra e jelentős történelmi és irodalmi munkák tekintetében, mint hogy megvilágítson bizonyos összefüggéseket, fogalmakat, nyelvi alakzatokat, vissza-visszaadva a szót a költőnek. Hasonlóan járhatunk el, mint amit Heidegger írt egy levélében Kari Jaspersnak, úgy fogva fel feladatát - a nagy filozófiai hagyomány vonatkozásában -, mintha teremőr lenne, és arra ügyelne, hogy „az ablakokon a függönyök a megfelelő módon legyenek szét-, illetve összehúzva, abból a célból, hogy a hagyomány csekély számú nagy műve a véletlenszerűen betévedő látogatók számára valamennyire is tisztességes megvilágításban részesüljön".15 Zrínyi műveiből egy szó, egy mondat, egy szimbólum évszázadokon át vissza-visszatérően megérinti önérzetünket, önbecsülésünket, nemzeti önismeretünk alapjait. Zrínyi Miklós összetett személyiség 12 Márkus Jenő, Északi játékok (Útleírás), Budapest, Singer és Wolfner, 1907, 33. 13 A régi magyar költészet. Tinódi - Balassi - Gyöngyösi. A kuruc költészet, kiadta és bevezetéssel ellátta Ferenczi Zoltán, I, Budapest, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. Udvari Könyvkereskedés, 1904,152-153. 14 A jelzett művek elemzése Gróf Zrínyi Miklós Válogatott munkái (Budapest, Lampel Róbert Könyvkereskedése, Wodianer F. és Fiai Részvénytársaság által kiadott mű) alapján készült, az idézetek is e kiadványból valók, külön nem kerülnek jelölésre. 15 Idézi Fehér M. István, József Attila esztétikai írásai és Gadamer hermeneutikája, Pozsony, Kalligram Kiadó, 2003, 211.