Jákfalvi Magdolna: A 20. századi színháztörténeti kánon alakulása (Budapest, 2011)
Kovács Krisztina: A színész mint megfigyelő
indult, Gáli József9 forradalmi lapokat szerkesztett és nyomtatott, Földes Gábor,10 a győri Nemzeti Színház főrendezője pedig a mosonmagyaróvári laktanya elleni tábátyját a Budapesti Országos Börtönből. A Legfőbb Ügyészségen az ügyészség forradalmi bizottságától megbízólevelet kapott a Rákosi-rendszerben elítélt politikai foglyok kiszabadítására. Darvas a börtönben mintegy 120—140 politikai fogolynak állított ki szabadulólevelet - köztük a bátyjának is. A színész a forradalom alatt tevékeny tagja volt a Madách Színház Forradalmi Bizottságának, valamint a Színművészek Forradalmi Bizottságának is. 1957. május 30-án tartóztatták le. 1957. október 16-án a Fővárosi Bíróság két év börtönbüntetésre ítélte. 1958. augusztus 5-én büntetését két év nyolc hónapra emelték. Végül 1959. április 4-én szabadult. 1963-ig segédmunkásként dolgozott, 1963-ban egy évadot töltött a Miskolci Nemzeti Színházban, 1964-ben pedig a József Attila Színházban. 1965-től a Vígszínház tagja lett. Forrás: 56-os ki kicsoda, in 1956.mti.hu. 9 Gáli József a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakán tanult, ahonnan 1949-ben mint osztályidegent eltávolították. 1951-ben Erős János című mesejátékáért József Attila-díjat kapott. Visszatérhetett a főiskolára, ahol 1955-ben végzett. Diplomamunkája az 1954-ben játszódó Szabadsághegy című dráma volt. Darabja bemutatóját Rajk László temetésének napján, 1956. október 6-án tartották a József Attila Színházban, Benedek Árpád rendezésében, Gobbi Hilda főszereplésével (az akkori igazgató Szendrő József volt), a bemutatón jelen volt Nagy Imre, és sokan mások a változást sürgetők táborából. Az előadás kirobbanó, már-már tüntetésszerű sikert aratott. (Néhány hónap múlva, a megtorlások idején, ezt is Gáli József fejére olvasták az ellene folytatott perben, ahol vádpontként szerepelt „az ellenforradalom szellemi előkészítése”.) Az előadást és a drámát azonnal betiltották, hiszen elsőként beszélt nyíltan a koncepciós perekről. A Szabadsághegy nyomtatásban először a Színház 1989. novemberi számának drámamellékletében jelent meg, majd Paál István 1990-ben megrendezte a Veszprémi Petőfi Színházban. GáÜ a forradalom alatt az Igazság, november 4. után az Október Huszonharmadika, illetve az Elünk című illegális lapok munkatársa és a december 4-i nőtüntetés egyik kezdeményezője volt. 1956. december 5-én ellenforradalmi tevékenysége miatt letartóztatták. A Tóth Ilona és társai-perben négy év börtönbüntetésre ítélték, majd a Legfelsőbb Bíróság 1957. június 20-én a Magyar Népköztársaság államrendje ellen irányuló szervezkedés vádjával halálra ítélte. A nemzetközi tiltakozás hatására ítéletét felfüggesztették, ügyének vizsgálatát újraindították, és tizenöt év börtönbüntetésre ítélték. 1961. április 4-én amnesztiával szabadult. 1963-ban tudott csak elhelyezkedni: az OSZK Színháztörténeti Tárában dolgozott 1975-ös nyugdíjazásáig. Forrás: 56-os ki kicsoda, in 1956.mti.hu. Az 1994-ben megjelent Új Magyar Irodalmi Lexikonban szerepel (703), de az ugyanabban az évben, szintén az Akadémiai Kiadó által kiadott Magyar Színházművészeti Lexikonban nem. 10 Földes Gábor a Színművészeti Főiskola elvégzése után a Néphadsereg Színházban volt színész és rendező, majd a Győri Kisfaludy Színház főrendezője lett. 1956. október 6-án jelen volt Rajk László temetésén, részt vett a Petőfi Kör több vitáján. Ennek mintájára hozta létre társaival 1956. október 23-án a győri Petőfi Kört, amelynek ő lett az elnöke. Amikor 1956. október 25-én tüntetés zajlott Győrben, Földes javaslatára a színház több dolgozója a NÉKOSZ-indulót énekelve csatlakozott a felvonulókhoz. Földes a tömeg előtt tartott beszédében hitet tett Nagy Imre és politikája mellett, követelte Magyarország szuverenitásának helyreállítását. Miután a megyei börtön előtt rálőttek a tömegre, mindent elkövetett a további vérontás megakadályozása érdekében. 26-án részt vett a Győri Nemzeti Tanács megalakításában, ő lett az értelmiségi tanács elnöke. Délután megbízást kapott, hogy a mosonmagyaróvári laktanyánál teremtsen rendet, vegye elejét a további vérontásnak. Miközben Földes a laktanyában a katonákkal tárgyalt, a tüntetők beözönlöttek a kapun. Földes hiába próbált több helyről is erősítést szerezni, nem tudta megvédeni a laktanyában tartózkodókat, a parancsnok pedig tűzparancsot rendelt el a tömeg ellen. Földes a béke küldötteként letartóztatta a parancsnok politikai helyettesét, akit a városházán átadott a Nemzeti Tanácsnak, két másik katonatisztet pedig gépkocsijával menekített ki a lincselő tömegből és vitt el Győrbe. Október 27 -én megbízták a győri rádió adásainak politikai ellenőrzésével, majd november elején felvette a kapcsolatot a Hazánk című lap szerkesztőivel és cikkeket írt a lapnak. Színházi és egyéb kulturális rendezvényeken próbálta ébren tartani 1956 szellemét, és sikerült kiharcolnia, hogy a színház első premierje a Bánk bán című 23