Jákfalvi Magdolna (szerk.): Tanulmányok Várkonyi Zoltánról (Budapest, 2013)
Varga Kinga: Várkonyi és a Vígszínház
sabbnak, amely a nézők számára könnyen befogadható, mégis elgondolkodtató, és ugyanakkor sikert is arat. Várkonyinak majdnem két évtizedes vígszínházi működése alatt végig harcolnia kellett a polgáriasság és a közönségigény kiszolgálásának vádja ellen. A polgári jelző különösen érzékenyen érintette, hiszen erre hivatkozva már bezárták egy színházát, védekezésül azt mondta, hogy a jó értelemben vett polgárit, és nem a rossz értelemben vettet kell érteni rajta.31 A játszóhelyek és a társulat Az 1962-es évadkezdés helyszíne a Szent István körúti épület, amely 1951-es újjáépítése után ismételten teljes, habár a szocialista realizmus hatására visszafogottabb pompájában díszelgett, és a Magyar Néphadsereg Színháza nevet elhagyva 1960-tól32 ismét a Vígszínház nevet viselte.33 A színház befogadóképessége 1152 fő volt.34 Néhány év után aztán természetes igényként fogalmazódott meg egy stúdiószínház üzemeltetése,35 amely az 1967/1968-as évadban a volt Bartók-terem helyén nyílt meg, és a mai napig látogatható Pesti Színházként. Azonban ennek hosszú átépítési procedúrája miatt már az 1965/1966-os évadban elkezdenek kamara jellegű előadásokat játszani az Ódry Színpadon. Azonban ha belegondolunk abba, hogy a Pesti Színház 548 fő befogadására volt képes (az Ódry 346-ra), érthetővé válik, hogy miért kísérletez31 Várkonyi, i. m. 4. 32 Gajdó Tamás, Vígszínház (Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 616), TKM Egyesület, Bp., 1999,15; Magyar Bálint, A Vígszínház története. Alapításától az államosításig 1896-1949), Szépirodalmi Kiadó, Bp., 1979, 539. 33 A közeg mellett, amelyben létrejött és működött a Vígszínház általunk vizsgált korszaka, azt is figyelembe kell venni, hogy maga az intézmény 1896- os megalakulása óta Ditrói Mór, majd Jób Dániel jóvoltából teremtette meg hagyományát. 34 A Vígszínház, a Pesti Színház és az Ódry Színpad nézői befogadóképességének forrása: Színpadi szórakoztatás 1979,11. 35 A Vígszínháznak hosszú fennállása alatt már a megelőzőekben is volt kamaraszínháza. Egyéb rövid ideig tartó bérlemények mellett a lényegesebbek a Révay utca 18. szám alatti Pesti Színház 1935. ősztől 1948 őszéig, illetve a mai József Attila Színház épülete 1954 októberétől 1956 őszéig. (Magyar színházművészet 1949-1959. Színháztudományi Intézet, Bp., 1960,44,46; Magyar, i. tn. 340,530. 153