Kókay György: A könyvkereskedelem Magyarországon (Budapest, 1997)
A kapitalista könyvkereskedelem (1849-1914)
vált a szortiment üzlet kárára, sőt hozzájárult ahhoz, hogy a szortimenter igyekezzék vevőkörét bővíteni. A részletüzlet mellett ugyanis a nyolcvanas évektől kezdve fellendült az antikvár könyvkereskedelem is. Addig az antikváriátus mindössze 2-3 cég kezében volt, de ezek is főként a hungarikák összevásárlásával foglalkoztak. A mind szélesebb társadalmi rétegekben feléledő könyvvásárló kedv kielégítését a részletüzlet bevezetése mellett a gyorsan szaporodó antikváriumok is elősegítették. Ezekben ugyanis a kispénzű vásárló a bolti áron alul sok mindent vásárolhatott, képeskönyvtől a verseskötetig. Az antikváriusok között ekkor már számos jól képzett kereskedő volt. Ebben az időszakban fejlődött ki, főként a fővárosban, az az üzleti hálózat, amely több mint fél évszázadon keresztül a belvárosi utcák és belső kerületek jellegzetes kulturális színfoltja lett.13 A nevezetesebb antikváriumok a Belváros egyetemi negyedei közelében nyitották meg kapuikat, néhány a szintén elit városrésznek számító Nagykörúton és az Andrássy úton volt található, illetve, bár szerényebb formában, a város egész területén. A Múzeum körút már akkor egyik fő fészke volt az antikváriusoknak. A Hatvani (mai Kossuth Lajos utca) sarkán helyezkedett el Ruzicska Ármin antikvárius boltja. Itt nyitotta meg kapuit Rozsnyai Károly üzlete, Magyar József „Központi Antikvárium”-a, Kun Dániel és Pfeiffer Manó boltja, valamint Mai Henrik orvosi könyvekkel foglalkozó szaküzlete. Az Üllői út közelében volt Müller A. hatalmas könyvkészlete, a Kecskeméti utcában pedig Politzer Zsigmond jogi könyvesboltja. A nevezetes tudományos antikváriumok, nyilván az egyetemek közelsége miatt főleg az Egyetem utcában voltak; a Reáltanoda utca sarkán nyílt meg Dobrovszky Ágost üzlete, ahol Lantos Adolf, a későbbi híres Lantos cég tulajdonosa kezdte el könyvkereskedői pályáját. A Centrál Kávéház mellett volt a kiemelkedő szaktudású Révai Leó tudományos antikváriuma. Üzletvezetője az a Kemény Miksa volt, aki később átvette a Deutsch Zsigmond és Társa könyvkereskedést, és szortimenterként a Dorottya utcában működött tovább. A Ferenciek terén működött Ranschburg Gusztáv antikváriuma. O is művelt könyvkereskedő volt, nagy szakszerűséggel számtalan katalógust jelentetett meg. Kifelé haladva a Belvárosból, a Fürdő utcában (mai József Attila utca) volt Horovitz Lajos könyvantikváriuma. A cég tekintélyét az idősebb Horovitz alapozta meg, a régi könyvek e jeles ismerőjéről tudósok és egyetemi tanárok is elismeréssel nyilatkoztak. Ugyancsak ebben az utcában alapított 1906-ban önálló üzletet Stemmer Ödön is, akinek több mint 119