Kókay György: A könyvkereskedelem Magyarországon (Budapest, 1997)

A két világháború között (1914-1944)

zetben szóltunk. Az első világháború után Fürdő (József Attila) utcai üzle­te a korszak egyik legszínvonalasabb tudományos és bibliofil antikváriu­ma lett, kapcsolatot tartott szinte valamennyi nagy könyvtárral és intéz­ménnyel. Üzlete, amelyben a kor ismert tudósai, írói, politikusai is megfordultak, Budapest ostroma alkalmából elpusztult. O maga 1945 után a Múzeum körúti Központi'Antikváriumban dolgozott, és megírta vissza­emlékezéseit egy elmúlt korszak könyvkultúrájáról.16 Ugyancsak hosszú, több mint fél évszázados antikváriusi tevékenységet folytatott Ranschburg Gusztáv is, aki 1895-ben nyitotta meg budapesti üzletét. 166 katalógust adott ki állományáról, bátyjával, Ranschburg Vik­torral együtt kiadói tevékenységet is folytatott. A könyvkereskedésnek indult Grill Károly cég keretében csak 1905- ben vált külön a könyvkiadás. A vállalat kizárólag jogi könyvek kiadására szakosodott, mint ahogyan a Rózsavölgyi és Társa Zeneműkiadó az ország legnagyobb zeneműkiadója volt. Sajátos szerepet töltöttek be a korban azok a nyomdász-kiadók is, akik nevéhez az új magyar könyvmű­vészet megteremtése fűződik. Az egyik ilyen műhely a gyomai Kner nyomda volt, amelyet Kner Izidor alapított 1882-ben és világhírűvé fej­lesztett. 1907-től fia, Kner Imre vette át a nyomda vezetését, 1916-tól könyveket adott ki és sorozatokat indított, könyvművészete nemzetközi elismerést nyert.17 A másik jelentős, bibliofil alkotásokat kiadó vállalko­zás Tevan Andor nevéhez fűződik, aki filléres Tevan Könyvtár című soro­zatában (1912-1919) kétszáznál több magyar és külföldi szerző művét jelentette meg.18 A népi írók szépirodalmi, társadalomtudományi és művészeti munkáinak kiadása céljából alapította meg 1939-ben Püski Sándor a Magyar Elet Könyvkiadót. O szervezte 1942-ben és 1943-ban a szárszói konferenciákat. Üzletének államosítása (1950) után hamis vádakkal elítélték, szabadulása után az Egyesült Államokban 1970-ben magyar könyvkereskedést nyitott, 1975-től Püski Kiadó néven folytatta könyvkiadói tevékenységét is. Hazaté­rése után, 1989-ben itthon újra megnyitotta üzletét és könyvkiadóját.19 A könyvvásárlás és általában az irodalmi élet fellendítésének érdekében 1927-ben a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesü­letének közgyűlésén Supka Géza lapszerkesztő évenkénti könyvnapok rendezését javasolta. Ezeken az ország minden városában és falujában utcai könyvvásár formájában találkozhatott egymással a könyvkiadó, könyvkereskedő és a közönség. A könyvnapok következtében felélénkülő könyvkiadás és könyvfogyasztás nagy segítséget nyújtott az íróknak is, 136

Next