Kőszeghy Péter (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor IV., halételek - Jordán - MAMŰL 4. (Budapest, 2005)
H
227 Hunyadi nevét a 6. rész versfői rejtik. Több latin nyelvű verset írt a Báthory-ház dicsőítésére. Ephemeron']& (Krakkó, 1586) Báthory András biboros Rómából Lengyelo.-ba vezető útját örökíti meg. Kiad.: RMKT 8, 1930; Janus Pannonius. Magyarországi humanisták, kiad. Klaniczay Tibor, Bp., 1982 (Magyar Remekírók); Régi magyar utazási irodalom, kiad. Kovács Sándor Iván, Monok István, Bp., 1990 (Magyar Remekírók). írod.: Szabó Károly, 16. századi magyar tudósok levelei, TT, 1881; Király György, A trójai háború régi irodalmunkban, ItK, 1917; Pataki Jenő (1857-1944), Erdély magyar orvosai, kézirat CsajkáS Bódog hagyatékában, digitalizálva: http://www.neumann-haz.hu/ muvek/tudomanytortenet/3_Orvostudomany_ tortenete/Erdelyi_orvoslas/pataki_fejedelmi orvosok.pdf; Szabó Görgy, Hunyadi Ferenc verseinek kéziratos terjedése, Studia Universitatis Babeç-Bolyai. Series philologica, 1963; Pavercsik Ilona, Bártfai históriák, MKsz, 1999. Nagy Levente Hunyadi János (1395-1400 között- Zimony, 1456. aug. 11.) Hadvezér, Mo. kormányzója. I. Mátyás apja. ~ apja, Vajk, Havasalföldről került Mo.-ra, s 1409-ben megkapta Zsigmond királytól az erdélyi Hunyad birtokát. János két fivére közül az egyik, Vajk fiatalon elhunyt, míg a másik, aki szintén a János nevet viselte, 1441-ben bekövetkezett haláláig szorosan együttműködött bátyjával. A fiatal ~ olyan urak szolgálatában kezdte katonai pályáját, mint —»Ozorai Pipo, István szerb despota, a Csákiak és az Újlakiak. Ekkoriban szerezhette első tapasztalatait a törökök elleni hadviselésről. 1430 táján került Zsigmond udvarába, s elkísérte a királyt Itáliába. 1431 decemberétől 1433 végéig Filippo Maria Visconti milánói herceg szolgálatában nyílt módja a kortárs európai hadművészet megismerésére és elsajátítására. 1434 októberében Zsigmond királlyal együtt tért haza Itáliából, már mint udvari lovag, majd néhány éven keresztül Tallóci Frank Szörényi bánt szolgálta az ország délkeleti határvidékein. Első bárói hivatalát Zsigmond utódjától. Habsburg Alberttól kapta 1439-ben, amikor Szörényi bán lett. Karrierje 1441-től kezdett meredeken felfelé ívelni, miután az I. Ulászló és Erzsébet királyné párthívei között kitört polgárháborúban bizonyságát adta kiemelkedő katonai képességeinek. 1441 elején döntő szerepet játszott Ulászló seregeinek bátaszéki győzelmében, s jutalmul a király —»erdélyi vajdává és Nemesi ispánná nevezte ki. Ettől kezdve gyakorlatilag ő szervezte az ország délkeleti végeinek védelmét. Kinevezése után azonnal felhagyott az addig alkalmazott passzív védelem taktikájával, és igyekezett támadólag fellépni az egyre agresszívabb oszmán hódítókkal szemben. Már 1441 késő nyarán betört Szerbiába, ahol kisebb török csapatokat szórt szét. 1442 tavaszán egy török hadtest Mezid bég vezetésével váratlanul Erdélyre tört, de a támadás hírére Nándorfehérvár alól sietve visszatérő ~ útját állta a zsákmánnyal megrakva hátráló ellenségnek, és súlyos vereséget mért rá. Még ugyanezen év őszén a csorba kiköszörülésére érkező ruméliai beglerbéget (az európai török seregek vezérét) állította meg társával, a másik erdélyi vajdával, Újlaki Miklóssal együtt Erdély és Havasalföld határán. Az első keresztény győzelmek hatására fellángoló lelkesedést igyekezett arra felhasználni, hogy a lehető legszélesebb európai összefogás élén próbálja meg kiűzni az oszmánokat a kontinensről. Tervét a leigázott balkáni népek mellett a keresztes háborúk hagyományos támogatója, a pápaság is felkarolta. Az összefogás első eredménye az 1443 őszi-téli ún. hosszú hadjárat volt. A tekintélyes létszámú, mintegy 30 000 főből álló sereg, amelyben az udvari csapatok, főúri bandériumok és megyei nemesek mellett lengyelek és pápai pénzen fogadott cseh zsoldosok is helyet kaptak, 1443 szeptemberében indult útnak a fiatal király, I. Ulászló és ~ vezetésével. Decemberre a sereg számos kisebb győzelem után a Balkán hg. hágóihoz érkezett, ott azonban a kedvezőtlenre fordult időjárás, az