Kőszeghy Péter (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor IV., halételek - Jordán - MAMŰL 4. (Budapest, 2005)

H

231 Hunyadi János epitáfiuma Krusevác mellett szétverte az ország biz­tosítására hátrahagyott török sereget. 1455-ben az új pápa, III. Calixtus a fe­nyegető törökveszélyre tekintettel ke­resztes hadjáratot hirdetett Németo.-ban, Lengyelo.-ban és Mo.-on. Buzdító prédi­kációk tartásával a neves ferences hitszó­nokot, —»Kapisztrán Jánost bízta meg. Egyszersmind utasította —»Szécsi Dénes esztergomi érseket, hogy az egyház te­kintélyére támaszkodva vessen véget a Mo.-on uralkodó széthúzásnak. Az erők egyesítését nehezítette, hogy László ki­rály neheztelt ~ra a királyi jövedelmek visszatartása miatt, s az uralkodót a ~ ha­talmára féltékeny bárók is a főkapitány ellen hangolták. Mindeközben a felvidé­ki megyéket több ezer huszita harcos tar­totta rettegésben, aminek következtében a helyi bárók a törökveszély helyett a sa­ját birtokaik védelmével voltak elfoglal­va. Ebben a helyzetben kellett az ország­nak szembenéznie az addigi legnagyobb szabású oszmán támadással. Mehmed szultán célja 1456-ban ismét a déli magyar —»végvárrendszer kulcsának, Nándorfehérvárnak az elfoglalása volt. Az előző évtized megosztottságának súlyos következményeként ~nak gyakorlatilag egyedül kellett megszerveznie a vár vé­delmét. A rendelkezésére álló királyi jö­vedelmekből látta el élelmiszerrel és mu­nícióval, élére pedig sógorát, Szilágyi Mihályt állította. Maga saját familiárisai­ból és zsoldosokból hadsereget állított fel. A szultán 1456. július elején látott hozzá Nándorfehérvár ostromához, és néhány hét alatt a fellegvár kivételével rommá ágyúztatta a várat. ~ a Dunán fel­állított török hajózárat áttörve erősítést és élelmiszert juttatott a védőknek, és maga is csatlakozott sógorához. Júl. 22-én, ki­használva a Kapisztrán által toborzott keresztesek egy váratlan mozdulatát, a várból kitörve döntő vereséget mért az oszmán hadseregre, amely súlyos veszte­ségeket szenvedett. ~nak a győzelem ki­használására már nem nyílt módja, mert 1456. aug. 11-én a zimonyi táborban jár­vány áldozatául esett. Testét Gyulafehér­váron helyezték örök nyugalomra; ala­kos, oldallapján csatajelenetekkel díszí­tett tumbáját, mely a székesegyházban ma is látható (fedőlapján a később téve­désből rávésett Hunyadi László névvel), 1533-ban állíttatta Statileo János erdélyi püspök. Noha ~ maga nem rendelkezett huma­nista műveltséggel, felismerte a kultúra jelentőségét: szolgálatába fogadta a hu­manistákat és — többek közt — diplomáciai levelezésében, fiai neveltetésében kama­toztatta képességeiket. Alakját —»Bonfini és -^Thuróczy János történeti műve, majd —»Székely István világkrónikája (1558), —»Heltai Gáspár Mag)>ar króni­kája (1575) népszerűsítette, -»Nagybán­­csai Mátyás őt tette meg históriás éneke (1560) hőséül. A 16. sz.-ban kialakuló, Arany János balladáiig ívelő Hunyadi­mondakör emblematikus figurájává ma­gasztosult. Lásd még: —»vajdahunyadi vár. írod.: Teleki József, Hunyadiak kora Ma­gyarországon, I-V, X-XII, Pest, 1852-57; Oszwald Arisztid, Hunyadi ifjúsága, Bp., 1916 (Történeti Értekezések, 10); Elekes La­jos, Hunyadi, Bp., 1952; Mályusz Elemér, A magyar rendi állam Hunyadi korában, Sz, 91(1957); Teke Zsuzsa, Hunyadi János és ko­ra, Bp., 1980; Engel Pál, A szegedi eskü és a váradi béke. Adalék az 1444. év eseménytör­ténetéhez, in Mályusz Elemér emlékkönyv, szerk. H. Balázs Éva, Fügedi Erik, Maksay Ferenc, Bp., 1984; Barta Gábor, Nándorfe­hérvár 1456, Bp., 1985; Engel Pál, Hunyadi pályakezdése, in Nobilimea romaneasca din Transilvania. Az erdélyi román nemesség, szerk. Marius Diaconescu, Szatmár, 1997; Ritoókné Szalay Ágnes, in Történelem-kép, 2000, IV-16, 297-299; Pálosfalvi Tamás, Az 1442. márciusi török hadjárat. Adalékok Hunyadi János első törökellenes hadjáratai­hoz, TSz, 43(2001); Radu Lupescu, Hunyadi János alakja a magyar és a román történet­­írásban, Sz, 139(2005). Pálosfalvi Tamás Hunyadi János epitáfiuma Latin nyelvű sírfelirat másolata, amely —»Magyi János formuláskönyvében ma­radt fenn. Prózai része 1476-ból való, a leoninusokban írt verses rész is ez időben születhetett. Nyelvi-stilisztikai jegyek

Next