Kőszeghy Péter (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor VII., Lethenyei - műgyűjtemény - MAMŰL 7. (Budapest, 2007)

M

331 I. Mátyás Maturanzio oratore e poeta perugino, Peru­gia, 1807; Marie Herzfeld, Zur Einleitung, in Francesco Matarazzo, Chronik von Peru­gia, 1492-1503, übers., eingeleitet von UŐ, Jena, 1910, III—VI; Huszti József, Francesco Maturanzio magyar vonatkozású költemé­nyei, EPhK, 51(1927); Guglielmo Zappacos- TA, Francesco Maturanzio umanista perugi­no, Bergamo, 1970. Lakatos Bálint 1. Mátyás, Hunyadi (Kolozsvár, 1443. febr. 23.-Bécs, 1490. ápr. 6.) 1. 1458-tól választott magyar —»király, 1469-től cseh király. Magyar királlyá 1464. márc. 29-én Székesfehérváron koronázták, cseh királlyá 1469. máj. 3-án Olmützben választották. —»Hunyadi Já­nos —»erdélyi vajda, később —»kormány­zó és Horogszegi Szilágyi Erzsébet má­sodszülött fia. Hunyadi nándorfehérvári győzelme után, 1456. aug. 11-én meg­halt, így a család feje ~ bátyja, László lett. A Hunyadi család nyomasztó hatal­ma sértette mind a király, V. László, mind a nagybirtokosok érdekeit, ezért 1457. márc. 14-én letartóztatták a két Hunyadi testvért. Két nap múlva az idősebbet kivé­gezték. Ez az esemény a Hunyadi-párt lázadá­sát váltotta ki. A néhai kormányzó özve­gye testvérével, Szilágyi Mihállyal, a család hatalmas birtokaira és csapataira támaszkodva megkezdte a harcot a király ellen, Erdély nagy részét el is foglalták. V. László - egyben cseh király és osztrák főhg. - a fogoly ~t magával vivén elő­ször Bécsbe, majd Prágába ment, ott azonban nov. 23-án meghalt. Foglya Podjebrád György cseh kormányzó kezé­re jutott. Közben a belháború Szilágyiék és a királypárti urak között patthelyzethez ve­zetett. A trónörökösödés szempontjából külső jelöltként egyrészt V. László sógo­ra, IV. Kázmér lengyel király, másrészt III. Frigyes császár kerülhetett szóba, akinél a —»Szent Korona volt. Mindkettő háborúval volt azonban lefoglalva. Az országból egyedül a fogoly ~ lehetett je­lölt, hiszen őt támogatta a néhai kor­mányzó hadserege. A Hunyadiak elleni márciusi fellépés értelmi szerzője, Garai László —»nádor ezért felkereste a Szilá­gyi testvéreket, és 1458. jan. 12-én meg­egyezett velük. Eszerint megbocsátják neki Hunyadi László kivégzését, meg­tartják nádori tisztében, ~ mint új király pedig feleségül veszi a leányát. A megál­lapodásra a Szilágyi testvérek esküt tet­tek, amelyet azonban meg kellett volna ismételniük Carvajal bíboros pápai legá­tus, valamint —»Szécsi Dénes bíboros prí­más előtt. Erre nem került sor, mert a pá­pa is ~t támogatta, így a szerződés érvény­telenné vált, ez azonban csak később derült ki. Az eredmény: jan. 24-én a királyvá­lasztó —»országgyűlés megválasztotta ~t. Mivel az új király még nem töltötte be 15. évét sem, melléje kormányzóvá vá­lasztották nagybátyját, Szilágyi Mihályt. Megválasztása hírére ~ megállapodott fogvatartójával, Podjebrád Györggyel, hogy váltságdíj fizetése fejében szaba­don bocsátja, ~ pedig megfogadta, hogy feleségül veszi a cseh kormányzó 1449- ben született Kunigunda nevű leányát (akit nálunk Katalinnak neveztek). Az új király így febr. 14-én bevonult Budára, es­küt tett a rendek szabadságjogainak meg­tartására, majd a palotában trónra ülve formailag megkezdte az uralkodást: mi­vel a Szt. Korona a császárnál volt, ezek­kel legalizálhatta királyságát. Az új királynak nem volt könnyű dol­ga. A kettős hatalomtól hamar megszaba­dult: nagybátyja ugyanis először Erdély­be, majd a török határra ment, ezalatt ~ gyakorlatilag átvette a kormányzást. A megsértődött Szilágyi először szövetke­zett egykori ellenfeleivel, Garai nádorral és Újlaki vajdával (júl. 26.), ekkor azon­ban —»Vitéz János közbenjárására még kibékült unokaöccsével, sőt a kormány­zóságról is lemondott. Garait viszont a király leváltotta a nádorságról. Szilágyi azonban továbbra sem nyugodott, úgy­hogy ~ ősszel lecsukatta. Fogságából ugyan megszökött, majd újra kiegyezett unokaöccsével, 1460 végén azonban tö­rök fogságba esett, s ott kivégezték. A másik nehézség a Felvidék jó részét évtizedek óta megszállva tartó és zömé­

Next