Kőszeghy Péter (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor VII., Lethenyei - műgyűjtemény - MAMŰL 7. (Budapest, 2007)
M
331 I. Mátyás Maturanzio oratore e poeta perugino, Perugia, 1807; Marie Herzfeld, Zur Einleitung, in Francesco Matarazzo, Chronik von Perugia, 1492-1503, übers., eingeleitet von UŐ, Jena, 1910, III—VI; Huszti József, Francesco Maturanzio magyar vonatkozású költeményei, EPhK, 51(1927); Guglielmo Zappacos- TA, Francesco Maturanzio umanista perugino, Bergamo, 1970. Lakatos Bálint 1. Mátyás, Hunyadi (Kolozsvár, 1443. febr. 23.-Bécs, 1490. ápr. 6.) 1. 1458-tól választott magyar —»király, 1469-től cseh király. Magyar királlyá 1464. márc. 29-én Székesfehérváron koronázták, cseh királlyá 1469. máj. 3-án Olmützben választották. —»Hunyadi János —»erdélyi vajda, később —»kormányzó és Horogszegi Szilágyi Erzsébet másodszülött fia. Hunyadi nándorfehérvári győzelme után, 1456. aug. 11-én meghalt, így a család feje ~ bátyja, László lett. A Hunyadi család nyomasztó hatalma sértette mind a király, V. László, mind a nagybirtokosok érdekeit, ezért 1457. márc. 14-én letartóztatták a két Hunyadi testvért. Két nap múlva az idősebbet kivégezték. Ez az esemény a Hunyadi-párt lázadását váltotta ki. A néhai kormányzó özvegye testvérével, Szilágyi Mihállyal, a család hatalmas birtokaira és csapataira támaszkodva megkezdte a harcot a király ellen, Erdély nagy részét el is foglalták. V. László - egyben cseh király és osztrák főhg. - a fogoly ~t magával vivén először Bécsbe, majd Prágába ment, ott azonban nov. 23-án meghalt. Foglya Podjebrád György cseh kormányzó kezére jutott. Közben a belháború Szilágyiék és a királypárti urak között patthelyzethez vezetett. A trónörökösödés szempontjából külső jelöltként egyrészt V. László sógora, IV. Kázmér lengyel király, másrészt III. Frigyes császár kerülhetett szóba, akinél a —»Szent Korona volt. Mindkettő háborúval volt azonban lefoglalva. Az országból egyedül a fogoly ~ lehetett jelölt, hiszen őt támogatta a néhai kormányzó hadserege. A Hunyadiak elleni márciusi fellépés értelmi szerzője, Garai László —»nádor ezért felkereste a Szilágyi testvéreket, és 1458. jan. 12-én megegyezett velük. Eszerint megbocsátják neki Hunyadi László kivégzését, megtartják nádori tisztében, ~ mint új király pedig feleségül veszi a leányát. A megállapodásra a Szilágyi testvérek esküt tettek, amelyet azonban meg kellett volna ismételniük Carvajal bíboros pápai legátus, valamint —»Szécsi Dénes bíboros prímás előtt. Erre nem került sor, mert a pápa is ~t támogatta, így a szerződés érvénytelenné vált, ez azonban csak később derült ki. Az eredmény: jan. 24-én a királyválasztó —»országgyűlés megválasztotta ~t. Mivel az új király még nem töltötte be 15. évét sem, melléje kormányzóvá választották nagybátyját, Szilágyi Mihályt. Megválasztása hírére ~ megállapodott fogvatartójával, Podjebrád Györggyel, hogy váltságdíj fizetése fejében szabadon bocsátja, ~ pedig megfogadta, hogy feleségül veszi a cseh kormányzó 1449- ben született Kunigunda nevű leányát (akit nálunk Katalinnak neveztek). Az új király így febr. 14-én bevonult Budára, esküt tett a rendek szabadságjogainak megtartására, majd a palotában trónra ülve formailag megkezdte az uralkodást: mivel a Szt. Korona a császárnál volt, ezekkel legalizálhatta királyságát. Az új királynak nem volt könnyű dolga. A kettős hatalomtól hamar megszabadult: nagybátyja ugyanis először Erdélybe, majd a török határra ment, ezalatt ~ gyakorlatilag átvette a kormányzást. A megsértődött Szilágyi először szövetkezett egykori ellenfeleivel, Garai nádorral és Újlaki vajdával (júl. 26.), ekkor azonban —»Vitéz János közbenjárására még kibékült unokaöccsével, sőt a kormányzóságról is lemondott. Garait viszont a király leváltotta a nádorságról. Szilágyi azonban továbbra sem nyugodott, úgyhogy ~ ősszel lecsukatta. Fogságából ugyan megszökött, majd újra kiegyezett unokaöccsével, 1460 végén azonban török fogságba esett, s ott kivégezték. A másik nehézség a Felvidék jó részét évtizedek óta megszállva tartó és zömé