Kőszeghy Péter (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor XI., Széchenyi - teuton lovagrend - MAMŰL 11. (Budapest, 2011)
Sz
147 Szép általa toborzott keresztesekkel jelentősen hozzájárult az 1456-os nándorfehérvári győzelemhez, és —»Hunyadi Jánoshoz hasonlóan a csata utáni járványban veszítette életét. Az ő sírjánál. Újlakon kibontakozó csodagyüjtés az egyik utolsó nagyszabású kísérlet volt Mo.-on (és egész Európában) egy új, kortárs szent tiszteletének diadalra juttatására. Ez a kezdeményezés mégsem vezetett eredményre a kor megosztott egyházában, a reformáció és a török hódítás idején azután lekerült a napirendről, és csak a 17- 18. sz. fordulóján jutott el Kapisztrán szentté avatásáig. A szentek tisztelete azonban túlélte a középkor végének konfliktusait, és bár a kereszténység reformációt követő felében eltörölték e kultuszformát, a kát. reform új keretekbe foglalta, és új, napjainkig tartó fejezetet nyitott a ~ történetében. Források: Árpád-kori legendák és intelmek, szerk. Érszegi Géza, Bp., 1983, 22000; Jacobus de Voragine, Legenda aurea. Szentek csodái és szenvedései, kiad. Madas Edit, Bp., 1990; Celanói Tamás életrajzai Szent Ferencről, Ujvidék-Szeged-Csíksomlyó, 1993; Árpád-házi Szent Margit legrégibb legendája és szentté avatási pere, Bp., 1999; Medieval Hagiography. An Anthology, red. Thomas Head, New York-London, 2000; Magyarország virága. 13. századi források Árpád-házi Szent Erzsébet életéről, szerk. Horváth Tamás, Szabó Irén, Bp., 2001 ; Legendák és csodák. 13-16. század, szerk. Madas Edit, Klaniczay Gábor, Bp., 2001 (Szentek a magyar középkorból, 2). írod.: Patrick Geary, Furta Sacra. Thefts of Relics in the Central Middle Ages, Princeton, 1978; Peter Brown, A szentkultusz kialakulása és szerepe a latin kereszténységben [1981], Bp., 1993; André Vauchez, La sainteté en Occident aux derniers siècles du Moyen Age, Roma, 1981; Michael Goodich, Vita Perfecta. The Ideal of Sainthood in the Thirteenth Century, Stuttgart, 1982; Miri Rubin, Corpus Christi. The Eucharist in Late Medieval Culture, Cambridge, 1991; Klaniczay Gábor, Az uralkodók szentsége a középkorban. Magyar dinasztikus szentkultuszok és európai modellek, Bp., 2000; Deák Viktória Hedvig, Árpád-házi Szent Margit és a domonkos hagiográfia. Garinus legendája nyomában, Bp., 2005; Sághy Marianne, Isten barátai. Szent és szentéletrajz a késő antikvitásban, Bp., 2005; Szakács Béla Zsolt, A Magyar Anjou Legendárium képi rendszerei, Bp., 2006; Stanko Andric, Kapisztrán Szent János csodái, Bp., 2009; Miri Rubin, Mother of God. A History of the Virgin Mary, London, 2009. Klaniczay Gábor Szép János (Keszthely, 1774. jan. 23 — Jászberény, 1834. aug. 30.) Tanár, költő, fordító. Szülővárosának, valamint tanárkodása fontos színhelyének, Szombathelynek egy-egy hexameterekben írt, magyar, ill. latin nyelvű, lelkes hangú városleírást szentelt; az utóbbihoz —»Schönwisner István Antiquitatum et historiae Sabariensis (Pest, 1791 ) c. művét használta fel. 1794-től az újonnan alakult szombathelyi líceumban oktatott, 1810- től Kassán, majd 1815-től 1827. évi nyug-Aesthetika AVAGY A JÓ ÍZLÉSNEK a’ ízépség’ Filoíofiájábúl fejtegetett tu. dománnya. FÖ TISZTELENDŐ SZERDAHELYI GYÖRGY URNÁK nyomdoki után irá SZÉP JÁNOS. Szombathelyen a’ ízép tudományoknak ifjabbik Tanétója. Szép János, Aesthetica..., Buda, 1794