Pál József - Újvári Edit (szerk.): Szimbólumtár. Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából (Budapest, 1997)
Szócikkek A-Z
hangya 185 harang/csengő tó. □ Marten de Vos—Raphael Sadeler: A Hallás (Az öt érzék c. rézmetszetsorozatból, 1581, Bp., Szépm. Múz.). • Robert Fludd műveiben a középkorban is ható antik „szférák zenéje” tannak megfelelően a világ szimbólumaként jelenik meg az egyhúrú hangszer (A világ lényegét kifejező zenéről). —» zene [B. B.] hangya: Állandó kolóniában (bolyban) élő rovar; a munkálkodás, az összhang megtestesítője. A hangyák kapcsolatban állnak a föld alatti vizekkel. A hangyaboly a föld belsejében cirkuláló energia jelképe, amely forrásként tör a felszínre. A szárnyas hangya lélek-szimbólum. • Kínában az erényesség, a patriotizmus, az engedelmesség, a rendszeretet mintaképe. Huang Cung-hszi hangya-hasonlatában az egész nép hangyabolyként szolgálja a császárt (XVII. sz.). • Az Ószövetségben a szorgalom és a bölcsesség példája, mivel nyáron tartalékot gyűjt magának (Péld 6,6—8; 30,25). • A görög-római mitológiában Démétér/Ceresnek, a földművelés istennőjének állata (—> Démétér/Ceres). Aigina lakóit „mürmidón”oknak, vagyis ’hangyák’-nak nevezték, mert türelemmel és szorgalommal művelték a földet. Egy thesszáliai legenda az eke föltalálását és alkalmazását egy Mürméx (’hangya’) nevű nimfához köti. Áz antikvitásban a hangyákat időjósnak tekintették; kárt és hasznot egyaránt jelezhettek; megjelenésüket rossz ómennek vették (Plin. Nat. hist.). • Aiszóposz nyomán Heltai Gáspár és La Fontaine meséjének hangyája a szorgalom jelképe, ebben a történetben ellentéte a —+ tücsök. A „hangyaszorgalom” mint a céltudatos, teremtő cselekvés pozitív képe Vörösmarty Gondolatok a könyvtárban c. versében is szerepel. A hangyaboly az emberi küzdelem kisszerűségét fejezi ki pl. Kölcsey Ferenc Vanitatum vanitas, valamint Berzsenyi Dániel A’ Temető c. versében: „Látom hangyabolyi míveidet, világ! / Mint szórja ’s temeti a’ nagy Örök’ keze, / Látom, hangyasereg! mint tusakodsz ’s tolongsz.” Hajnóczy Péter novellájában a hangya az anyagi javakat fölhalmozó, földhözragadt kispolgár megjelenítője (A hangya és tücsök mese). [B. M.] harang/csengő: Fordított serleg alakú, fémből készített, érces hangú jeladó eszközök; a harang nagy-, a csengő kisméretű. Transzcendens szimbólum, a rontás elleni védelem eszköze; passzív, feminin jellegű. A középkor óta elterjedt harang mozgása jelképezi a szélsőséget, a jó és a rossz, a halál és a halhatatlanság közti ellentétet. A harangzúgás hívás vagy veszélyjelzés. A csengők hangját a —» Paradicsom hangjával azonosítják. • A sámánok szellemidéző erőt tulajdonítanak a csengőnek, ezért a szertartási öltözeten és a dobon egyaránt megtalálható (—>■ dob, —> ruha). • A buddhizmusban a tökéletes bölcsesség tiszta hangja, a sztúpák gyakori díszítőeleme (Jáva, Borobudur). Kínában ’tisztelet, hódolat, engedelmesség’ a jelentése; a hűséges miniszterek, dicső katonák jele. Hangszerként a pentaton skála hangjainak kijelölője. • A görögrómai hagyományban a csengő fallikus értelmet hordozott, Priaposz alakjához társították, s a zenés Dionüszosz-rítusokon használták. • A zsidó kultúrában a papok ruháját és a rímmonimot (a tóra tekercset díszítő ötvöstárgyat) díszítette. □ Rimmonpár (1860, Bp., Orsz. Zsidó Vall. és Tört. Gyűjt.). • Gránátalmákkal együtt a termékenyítő hatás kifejezője (Kiv 28,33—34) (—> gránátalma). • A keresztény szimbolikában a templomot, valamint Krisztus jövetelét jelzi az eucharisztiában. Isten hangjaként az —» áldás továbbítója. Veszélyjelző funkcióját itt is megőrzi: a felszentelt harangnak apotropaikus erőt tulajdonítottak. Remete Szt. Antal attribútuma; a középkorban népszerű gyógyító szent legendájában a kísértő gonosz elhárításának és a fertőző betegek közeledésének egyaránt kifejezője (pl. a leprások csengőszóval figyelmeztették az egészségeseket közeledtükre). A lélekharang az evilág utolsó hangjaként a temetőbe kíséri az elhunytat. A déli harangszó a török veszedelmet a keresztény világról elhárító 1456-os nándorfehérvári győzelmet idézi. • Mozart és Schikaneder A varázsjuvola c. operájában Papa-