Pócs Éva (szerk.): Test, lélek, szellemek és természetfeletti kommunikáció - Tanulmányok a transzcendensről 8. (Budapest, 2015)
Lélek, hasonmás, állatlélek
„NEM A TESTNEK VAN LELKE, HANEM A LELEKNEKVAN TESTE 121 A Krisna-tudatos lélekhit visszahatása a mindennapokra Az olyan lélekkel (vagyis annak aktuális állati vagy növényi testével) való „találkozás”, aki valaha Krisnával élt együtt, és ilyen értelemben, a lelki világban társa volt bármelyik, ma embertestben élő léleknek, elkerülhetetlen befolyással van az állatokkal és a növényekkel való bánásmódra. 2011-ben egy kutatás során sok Krisna-völgyi lakossal beszélgettem a természetről, arról, hogy ők hogyan viszonyulnak általában a természethez és saját természeti környezetükhöz, hogyan befolyásolta a Krisna-hívővé válás, majd a Völgybe költözés a természethez fűződő viszonyukat.38 A beszélgetések során valamiféle változásról, szemszögváltásról mindenki beszámolt, még azok is, akik számára addig sem volt ismeretlen a természet közelsége: azzal, hogy abban is Istent látják, egy új perspektívát kap az addig esetleg csupán megcsodált táj (.Amikor megláttam ennek a helynek a szépségét, akkor tudtam, lekövetkeztettem, hogy ez Krisnának az energiája.”) ,39 Az ilyen beszélgetések során - bár akkor még egyáltalán nem a lélek kérdésével foglalkoztam - igen gyakran előkerült a lélekhit hatása a világ felfogására: Tudod, akik nem nagyon hívők, azok csak a táplálékot látják ezekben a dolgokban [zöldségekről és tehenekről beszélgettünk]. A Krisna-hívők meg mindig tudatában vannak, hogy akár egy répa, akár egy karfiol, az is egy lélek egy testben, és akkor ezekre úgy gondolunk, hogy ha felajánljuk, akkor kaphatjuk meg. Tehát elsődlegesen ezek Istené, és amikor felajánljuk, akkor tudjuk élvezni. Ez egy fontos dolog, mert akkor kis dolgokat is tudunk értékelni. Meg eleve, tudod, a Föld, az is az anyukánk, a Föld, Földanya, a hét anyánk közül ő a legfőbb, aki ellát minket mindenféle dologgal. A füvet ő termeszti, hogy abból a tehenek tejet csináljanak. Tehát, hogy minden mögött van egy személy, és ez nincs másképp a növényekkel, az ásványok [kai], kövek[kel], a föld[del]. Ezek között mind egy személy van, és akkor, mivel a tisztelet kultúráját tanuljuk, ezért teljesen másként nézünk rá ezekre a dolgokra.40 Minden élőlény lélekként való azonosítása ily módon visszahat a mezőgazdálkodásra, a táplálkozásra, a háztartások vezetésére, és még sorolhatnám. A Krisna-völgyben gyakorolt életmód tehát - ahogyan a bevezetőben már jeleztem - a lélekkoncepciónak és a nem-ártás elvének is köszönhető. A ma egyre divatosabb ökologikus életforma elvei és elemei szoros összhangban vannak például a védikus elvek mentén kialakított biogazdálkodás gyakorlatával,41 melynek alapja - az állatok és növények lélekként való kezelése mellett —, hogy a Földnek is van lelke, a Földet is „személyként”, félistenként, sőt anyaként kezelik, akit éppen ezért nem illendő bántani, mérgezni (ahogyan a vizeket sem). És nem is ajánlatos, mert annak is karmikus következményei lesznek: Mi azt elfogadjuk, hogy még a Földnek is van egy lelke, tehát még a Föld is egy személy. Ahogy mondtuk, hogy még a folyóknak is van egy személyisége. [...] És