Simon Melinda: Kiadói és nyomdászjelvények. Hagyomány és korszerűség (Budapest, 2014)
Képzőművészeti alkotások a 20. század kiadói jelvényeiben
jelvényén is (Berlin, 1810-1933).33 Ezek azonban csupán elvont, általános ábrázolások, amelyek a klasszikus kiadói és nyomdász]elvényeken is megtalálhatók voltak. Új jelenségként a 20. századi kiadók egyes konkrét szobrokat, dombormüveket használnak jelvényül. Például a Wilkens és Waidl cégből 1883-ban alakult budapesti Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt.34 egyik kiadói jegyén egy i. e. 480-450 körül készült márvány domborművet ismerhetünk fel, amelyet ma az athéni Akropolisz Múzeumban őriznek. A klasszikus görög szobrászat remekén az istennő övvel leszorított attikai pepioszt visel, sisakos fejét lándzsájára hajtja és az előtte elhelyezkedő sztélét nézi. Gyászoló testtartásából a kutatók arra következtettek, hogy a dombormű eredetileg valószínűleg sírkőnek készülhetett. A Pallas jelvényén a sztélé elmaradt, és az alakot kettős körbe foglalták. Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. (Budapest, 1924-1926) Ugyanez a cég egy másik jelvényén az i. e. 5-4. században készült úgynevezett Pallas Giustinianit ábrázolja, amelyet ma a rómaiVatikáni Múzeumban őriznek. Ezt a görög eredetiről másolt római márványszobrot a 17. században fedezték fel és nevét onnan kapta, hogy eredetileg Vincenzo Giustiniani (1564-1637) bankár mügyüjteményének részét képezte. Athéné itt kithónt és köpenyt visel és aigiszén a Medusza fejével, homlokára tolt korinthoszi sisakkal, lándzsájára támaszkodva áll, jobb lábánál az Erekhtheusz-legendára utaló kígyóval. Ugyanezt a klasszikus ábrázolást ismerhetjük fel a lipcsei Markert & Petters könyvkiadó jelvényén is. A Kurt Petters és Karl Ferdinand Moritz által megalapított cég szláv és keleti témájú tudományos könyvkiadással foglalkozott, termékei között észt és szanszkrit szótárakat is találunk. A nemzetiszocialista rezsim nyomására a vállalkozás végül az Otto Harrassowitz kiadóba olvadt be.35 33 Reinhard Würffel: Lexikon deutscher Verlage. Berlin, 2000. 257. 34 Kicsi Sándor András: Magyar könyvlexikon. Budapest, 2006. 248. 35 Reinhard Würffel: Lexikon deutscher Verlage. Berlin, 2000. 549-550. 87