Suhai Pál (szerk.): Tollal és kézzel. Zrínyi Miklós költői és prózai művei (Budapest, 2020)
Ad Astra Zriniana - Zrínyi Miklós műveihez irodalmi példák, költői minták
PRÓZAI MŰVEK • MÁTYÁS-ELMÉLKEDÉSEK 357 halhatatlansággal ne érdemtelenül koronázza meg]. Azért összeszedi a király minden elméjét, minden erejét, amnesztiát és tiszteket ígér az árulóinak, s magához hódítja. Ráküldi ugyan ismét Nagy Simont és gróf Szentgyörgyi Zsigmondot, aki az előbbeni harcban ellensége volt, a római császárra, kit meg is vert. [...] Egy botlásodat, jó király, az én pennám el nem titkolhatja. Fölöttébb nagy volt, mert háládatlanság volt. Arra tanítja a diszkréció a historikusokat, hogy a nagy fejedelmek fogyatkozásait mikor írjuk, ne írjuk mint vétkeket, hanem sicut virtutes imperfectas [mint tökéletlen virtusokat]. De miként írhatjuk az háládatlanságot virtusnak? Megbocsáss, jó király, nagy vétek volt Szilágyi Mihályt megfogatnod.9 S ki tudja, mit csináltak volna néki, ha az ő szakácsa meg nem szabadította volna. Szilágyi Mihályt, aki olyan híved volt, atyádfia volt, országnak hű gubernátora volt! És hogy te király vagy, az ő munkája volt. [...] Cseh királyra s országára támada10 had ennek utána. Ösztönözték erre a királyt a római pápa s római császár. Religio volt pretextus alatt [a vallás szolgált ürügyül]. Nem tudom, miképpen kell dicsérnünk azt az expedíciót, igazságárul nem, annál inkább nem szükségéről. Az mostani világ (hogy ne nevezzek egy fejedelmet is), mikor színt akar adni a maga hadakozásának, religiót obtendál [a vallást hozza fel ürügyül]. De hun vagyon az az egész keresztyének regulájában vagy Krisztus urunk tanításában, hogy fegyverrel kell eretneket, törököt az mi hitünkre hoznunk? Sehol bizonyára én azt fel nem találom, de találom azt, hogy békességesen, tűréssel, szenyvedéssel szenyvedjünk mindent. Az mi hitünk más vért nem akar ontani, hanem a maga fia ejt az Isten dicsőségére. Ha sok szent embereknek exhortációját [buzdító szózatát] az török, az eretnekség ellen látjuk, ha sok szent prédikációkat, kiket azok ellen való gyújtásunkra csináltak, ha istenfélő pápáknak keresztes hadak támasztását, kik között a mi szent Kapisztránusunkat,11 ne ítéljük azokból, hogy a Mahumet12 vagy Calvinus János vagy Luther Márton13 hite megbántására és semmivé tételére cselekedték ezeket, sem hogy erőszakkal más tévelygőket 9 nagy vétek volt Szilágyi Mihályt megfogatnod: 1458 júliusában Szilágyi Mihály szövetséget kötött Mátyás ellen; októberben Mátyás lefogatta Szilágyit, és 1459 júniusáig börtönben tartotta, majd ősszel kiegyeztek; Szilágyi ezután levonult a délvidékre. Az egykori pletyka szerint Szilágyit a szakácsa szabadította ki. 10 Cseh királyra s országára támada: a cseh király Podjebrád György. A háború 1468-tól 1478-ig tartott, miután II. Pál pápa keresztes hadjáratot hirdetett a cseh husziták ellen. Mátyás III. Frigyes kérésére vonult hadba, és elfoglalta Morvaországot, majd Sziléziát és Lausitzot. A katolikus csehek királlyá választották, a husziták azonban 1471-ben II. Ulászlót koronázták meg, aki később magyar király is lett. 11 a mi szent Kapisztránusunkat: Kapisztrán Szent János (1386-1456) olasz ferences szerzetes; az általa szervezett és vezetett keresztes had nagy szerepet játszott az 1456-os nándorfehérvári győzelemben. 1690-ben szentté avatták. 12 Mahumet: Mohamed próféta (570-632), az iszlám vallás megalapítója. 13 Calvinus János vagy Luther Márton: Luther (Martin Luther) (1483-1546) a reformáció megindítója, az evangélikus vallás, Kálvin János (Jean Calvin) ( 1509-1564) a református vallás hitelveinek a kidolgozója volt.