Szabó Júlia: Utak és tanulságok (Budapest, 2014)
Derkovits Gyula
húga ravatalát ábrázolja, s amelyen a hátraszegett fejű holttest fölött a Máglyán című lapon látható kövér pap, kissé hátrafordulva lóbálja egykedvűen a füstölőt. Ravatalképei között a családi gyászon túl, az egész nemzet történetére utal a Halottsiratás című, festményben, rézkarcban, sőt egy korai fametszetben is megjelenő kompozíció,39 amely az 1919-es Tanácsköztársaság bukását szimbolizálja. A Tanácsköztársaság élményével való kapcsolat az 1514-sorozat történetében is megtalálható. Derkovits 1930 augusztusában transzparensre szerelte fel sorozatát.40 A transzparens közepére egy hatalmas munkás alakját rajzolta fel, aki széttépi az előtte feszülő börtönrácsot. A motívum a Lörinczpap című lapból ered, de a tusrajz a történeti alakok és események elhagyásával egész konkrétan a proletariátus 20. századi harcaira utalt. Az 1930-as év a forradalmi mozgalom fellendülésének éve volt Magyarországon. „A kapitalizmus összeomlása nálunk is elkezdődött... - írja a nagy proletárköltő, József Attila, a modern magyar líra megteremtője, az 1929-1930-as világválság magyarországi helyzetét taglalva -, s a forradalom objektív feltételei megteremtik a szubjektív feltételeket.”41 A költő véleménye megegyezett a baloldali körök várakozásaival. Az 1930. szeptember 1-i nagy tüntetésre készülődök közül sokan várták ezt a napot egy második 1919 kezdetének. Amikor Derkovits azt tervezte, hogy /5/9 -1ranszparensét a tüntetésre kiviszi, éppúgy mint 1919-ben egy azóta elveszett transzparensét, a Sárkányölő munkást, szintén a közelgő forradalomra gondolt.42 Még világosabban kiderül ez abból, hogy a transzparensre felírt 1514 alá, a Rácstépö munkás kompozíciójához 193.-at ír, s a negyedik számjegy helyét kihagyja. A Rácstépő munkás lendületes nagy formáival, merész kiáltó hangjával is az 1919-es plakátok örököseként jelentkezik. Az 1930. szeptember 1-i tüntetést Derkovits számos ceruza- és tollrajzban örökítette meg.43 Érdekes, hogy a közvetlen élmények hatására készült, szinte 39 Halottsiratás, 1924, olaj, vászon, 94,5x190 cm, jelzés balra fent: Derkovits Gy. 1925, Wien, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria; Halottsiratás, fametszet, 14,2x27,8 cm, jelzés nélkül; Halottsiratás, rézkarc, 26,4x52,3 cm. 40 A transzparens jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van, ltsz. F 59.19. 41 Derkovits Gyula és József Attila művészetének kapcsolatát Szabolcsi Miklós Bartók Béla, József Attila, Derkovits Gyula című tanulmányában vizsgálja (MTA I. oszt. közi 1958). Megjegyzendő, hogy itt csak a közös kor és világnézet adhat összekapcsolási alapot, mivel biztosak vagyunk benne, hogy Derkovits Gyula a jóval fiatalabb József Attila verseit egyáltalán nem ismerte. 42 Derkovitsné, i. m. 43 Ebből néhányat a Magyar Nemzeti Galéria, a legtöbbet a Legújabbkori Történeti Múzeum őriz. Reprodukcióval együtt közölte Székely Zoltán az Országos Szépművészeti Múzeum Derkovits emlékkiállítás 1954 című katalógusában és Uő, Derkovits Gyula a Magyar Nemzeti Galériában, A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei — Bulletin de la Galérie Nationale Hongroise, 1959, Budapest. 392