Szekér Endre: Benedek Marcell - Kortársaink (Budapest, 1994)
Benedek Marcell "parainesise"
Bármennyire szereti az életben és a művészetben a szépet, gyakran találkozott a rúttal is. Gyerekkorában az Erzsébet körúton egy ortopéd cipőbolt előtt haladt el. A kirakatában lévő torz formájú cipőket nem felejtette el. Közismert a klasszikus görög szépségeszmény, de elfelejtjük Homérosz Iliászának naturalisztikus leírásait, aztán Szophoklész Philoktetészének borzalmas szenvedéseit. Dante is sokat írt a Pokol egy-egy részében a szörnyű bűnhődésekről, Villon az akasztófa árnyékában vall. A romantika idején gyakori rút alakok közül legismertebb Victor Hugo Quasimodója, akit szembeállít a szépséges Esmeraldával. Idézi Baudelaire A dög című versét, Zola naturalista regényeit, Sartre műveit. Mindnyájunknak észre kell vennünk a szépet is, a rútat is. Ahogy Füst Milán írja Negyedik Henrik című drámájában: „A szépet szerettem, de szerettem a rútat is, - s ha most meglökne még egy jó vihar, - még lángban állanék ám...”192 Vallomásai során Benedek Marcell eljut „Vénusztól és Máriáig”, anyja emlékéig. Felidéződik benne apja kijelentése, mely szerint jól választották meg nevét: Mária. A szépen élni és szépen meghalni gondolata itt kerül újra elő. A nő alakváltozatairól ír, a testi szépségtől jut el a fájdalmas anyaságig, a hitvesi hűségig, Vénusztól Máriáig. Aztán képzőművészeti alkotásokra emlékezik, a Willenfordi Venusra, Leonardo da Vinci rejtélyes mosolyú Mona Lisájára. Hozzáfűzi, hogy Leonardónak „nincs szüksége” meztelenségre, nőalakja „felöltözötten” is hat. Szeszélyes kalandozásakor visszagondol Rubens telt idomú asszonyaira, Manet Olympiájára, Rodin A csók című szobrára. A szemérmes irodalomtörténész „objektív”, nem szól arról, hogy Párizsban épp Rodin szobra előtt csókolják meg egymást későbbi feleségével, Lujzival. S mint Benedek István megjegyzi, életük végéig megünnepelték április 11 -ét, a Rodin-szobor reprodukcióját ott őrizték szobájuk falán.193 Az irodalomban ábrázolt szerelemről írva visszatekint Ovidiusra, Shakespeare-re, Petrarcára, Csokonaira, Adyra. József Attila Ódájából idéz, az „anatómia esztétikummá varázsolásáról”.194 Ebben a fejezetben vall az anyaképről, az Ómagyar Mária-siralomtól József Attila Mama című verséig. Az utazás egész életét befolyásolta. De mindjárt az elején megjegyzi, hogy van kellemetlen utazás is, kellemetlen munkába menés, zsúfoltsággal, kényszerűséggel. Ilyen többszörösen „kellemetlen”, kényszerű utazásról szól Semprum regénye, A nagy utazás. Az olvasás művészetében is hivatkozik Semprunre a belső monológ kapcsán. A spanyol-francia író regényében leplombált tehervagonokban összezsúfolódva utaznak a rabok a halál99