Tverdota György: Németh Andor. Egy középeurópai értelmiségi a XX. század első felében I. (Budapest, 2009)
Hazai közegben
Bizonyos azonban, hogy Bécsből történt hazatelepülése után kapcsolatuk felélénkült és újabb csúcspontjára érkezett. Részint az a körülmény játszott ebben szerepet, hogy Kuncz mint irodalomszervező, szerkesztő, egyre fontosabb szerepet töltött be az erdélyi magyar irodalmi életben. Erre utal a Budapestről a Helikon szerkesztőjének címzett, 1929. augusztus 10-én kelt levél: „Mellékelten küldöm a megbeszélt első cikket."105 Ez a - nyilvánvalóan Kuncz Aladár által kért - ismertetés a Kosztolányi kezdeményezte vitáról az Ady-revízió című írás, Németh Andor első munkája, amely az Erdélyi Helikonban megjelent.106 E kapcsolat létrejötte előtt az író - nyilván még Bécsben kiépített személyes nexusai alapján - több cikket: esszéket, recenziókat publikált a kolozsvári Korunkban. Idézett levelében Németh a Helikon és az Ellenzék, a nagy múltú kolozsvári napilap (nyilván Kuncz szerkesztette irodalmi mellékletének) küldését kérte. Színházi és filmkritikák írását helyezte kilátásba. De a budapesti barát már korábban felfigyelt Kuncznak az erdélyi magyar irodalom szervezésével kapcsolatos munkálkodására. Ennek dokumentuma az az interjú, amelyben az erdélyi irodalom újraéledéséről beszélgetett a két barát, s amelyet egy Kuncz Aladárról készített, szeretettel rajzolt portré vezetett be. A cikk aláírás nélkül jelent meg, de Németh egy visszautalása világossá teszi a szerző kilétét. Az interjú külön érdekessége, hogy a baráti társalgásba foglalva szinte szabatos definíciót adott a kor egyik újszerű törekvéséről, a neue Sachlichkeitről, az új tárgyiasságról, miközben a beszélgetés az irodalmi regionalizmus időszerűségét, lehetőségeit járta körül az erdélyi törekvések kapcsán.107 108 109 Németh valószínűleg segítségére lehetett Kuncznak magyarországi kéziratok szerzésében a Helikon számára. Erre utal másik, 1929. október 6-án kelt levele: „Több nyilatkozatot szerettem volna küldeni, de már nem akartalak tovább váratni a cikkel... talán még kipótolom néhánnyal a következő alkalommal."1“ A küldött nyilatkozatokon olyan szövegeket lehet érteni, mint amilyen például József Attilának az Erdélyi Helikon 1930. januári számában megjelent Vallomása önmagáról.TM A kolozsvári folyóirat ugyanis jelzett számában Fiatal magyarok (Vallomások és vélemények a magyar irodalom hivatásáról) címmel nyilatkozatsorozatot közölt. Budapestről József Attilán kívül Hevesi András, Illyés Gyula és Ignotus Pál küldtek anyagot. Nem lehetetlen, hogy mindegyiküket Németh közvetítette. József Attila és Kuncz Aladár között mindenesetre bizonyosan Németh Andor létesített kapcsolatot, s annak a levélnek a baráti hangneme, amelyben a költő nyugtázta az Ellenzékben Kuncz Aladár által közölt verssorozatot, arra enged következtetni, hogy Kuncz egyik budapesti látogatása alkalmából - feltehetőleg hármasban - személyesen is találkoztak.110 Másik közös ügyük annak a tragikus életepizódnak, a szigetbörtönökben töltött éveknek emlékezetben tartása, amely mindkettejük kedélyére olyan súlyosan nehezedett, s amely sorsuk alakulásába is mélyen beleszólt. Némethet, láttuk, Bécsben is meglehetősen folyamatosan foglalkoztatták az internáltság emlékei. A „fekete kolostor "-beli 105 Kuncz Aladár: Levelek (1907-1931), Kriterion, Bukarest, 1982.150. 106 Ady-revízió, Erdélyi Helikon, 1929. augusztus-szeptember, 504-508. 107 Erdély irodalmi reneszánsza. Beszélgetés Kuncz Aladárral, Literatura, 1928. január, 16-18. 108 Kuncz Aladár: Levelek (1907-1931), id. kiad., 168. 109 József Attila vallomása önmagáról, Erdélyi Helikon, 1930. január, 33-34., in: József Attila Összes művei, IV. [s. a. r. Fehér Erzsébet és Szabolcsi Miklós], Akadémiai, Bp., 1967.21-22., 191. 110 József Attila Kuncz Aladárnak, Bp., 1928. április 25., in: József Attila levelezése, Osiris, Bp., 2006. 219-220. 136