Tverdota György - Veres András (szerk.): Testet öltött érv. Az értekező József Attila (Budapest, 2003)
"Szublimálom ösztönöm"
174 VALACHI ANNA varázs, Sigmund Freud Totem és tabu című művei - is Róheim közvetítésével, műveinek utalásai alapján keltették föl a költő kíváncsiságát, aki aztán beépítette újonnan szerzett ismereteit sokrétű műveltséganyagába.58 Az is elképzelhető, hogy a Kalevala fordítójával, Vikár Bélával kötött szeretetteljes kapcsolata 1932-től éppúgy Róheimnek volt köszönhető, mint a La Fontaine Irodalmi Társaságba való felvétele 1936 októberében.50 A Vágó Márta-szerelem kimenetelétől függetlenül, József Attila minden bizonnyal a szakítás után is érdeklődő olvasója maradt a Századunknak, és személyesen is megismerkedett Róheim Gézával. Erről a tényről Gunda Béla visszaemlékezéséből értesülhetünk,00 aki azt is elárulta, hogy ő maga éppen József Attila biztatására kereste föl később - 1935 decemberében a világhírű etnológust. Egyik alkalommal József Attila a Századunknak azokkal a számaival állított be, amelyekben Wagner Lilla A magyar népmese és szociológiai tanulságai c. úttörő, de már alig emlegetett tanulmánya jelent meg.1’1 A tanulmányt azután többször megbeszéltük. Vikár Béla somogyi gyűjtéseiből újabb példákat is igyekeztünk keresni Wagner Lilla megállapításaihoz. Vikár Béla munkáját József Attila hozta magával. [...] A késő éjszakába nyúló beszélgetések során több alkalommal fejtegette Róheim Géza Magyar néphit és népszokások c. könyvének a jelentőségét is.02 Ugyancsak Gunda Béla tett említést arról, hogy a költő „egyszer hírül hozta, hogy Róheim pszichoanalitikai szemináriumot fog tartani és azt ajánlotta, hogy minél többen vegyünk részt azon.”03 Az értő közönség toborzására vállalkozó költő kíváncsiságát Róheim Géza hároméves expedíciójának híre keltette föl, hiszen a kor neves etnográfusa 1928 végén azért >8 prre utaj a Korunk 7 (1932): július-augusztusi számának Szemle rovatában megjelent József Attila-kritika lábjegyzete - Freud, Totem és tabu, 165. oldal -, amelyet a költő Bertrand Russell Kína című könyvéről írt vélekedéséhez fűzött. '’"Vő. Bokor Imre, Találkozásom József Attilával (in József Attila Emlékkönyv, 16. jegyzetben i. m., 379-384), továbbá József Attila válogatott levelezése, 2. jegyzetben i. m., 286, 332-333, 347-348. 60 Gunda Béla, József Attila és a néprajz, 35. jegyzetben i. m., 634. - Gunda Béla, aki később néprajztudós, egyetemi tanár lett, egyetemistaként ismerte meg József Attilát. 1930. július 1-jei dátummal írt levelét - amelyben ismeretlenül jelentkezett a költőnél, életrajzi adatokat kérve tőle a felvidéki Mi Lapunk és a kolozsvári Ifjú Erdély című lapokba szánt ismertető cikkhez - lásd József Attila válogatott levelezése, 2. jegyzetben i. m., 271-272. 61 Wagner Lilla A magyar népmese és szociológiai tanukágai című tanulmányát két részletben közölte a Századunk: 3 (1928): 5. sz., 282-286; 6. sz., 349-359. 6" Gunda Béla, i. m., 635. “ Uo.