Veres András: Kosztolányi Ady-komplexuma (Budapest, 2012)
Fejezetek az Ady-kultusz történetéből
A direkt, iskolás értelemben vett hatás persze csak ideig-óráig tartott. Ady — mint Keresztury Dezső írta — „oly mértékig különös, egyéni, sajátságos képzeletjárással, szókötéssel, ejtéssel, fordulatokkal fejezte ki magát, hogy aki őt utánozta, első lélegzetre, első mondatra, első verssorra lelepleződött: s ezért olyan költő, aki egy kicsit adott magára, nemigen követte.”1' Az 1920-as évek költői próbálkozásai pedig egészen más irányba fordultak, a politikai költészet stílusa is nagyot változott a századelőhöz képest. „József Attilával is, Illyés Gyulával is beszélgettem Adyról, főként politikai költészetéről — emlékezett vissza Keresztury —, és mind a kettő körülbelül úgy viszonylott hozzá, mint a macska, mikor visszafelé simogatják.”* 17 18 A pályakezdő József Attila ugyan tudatosan utánozta Adyt,19 de a maga egyéni hangját végül merőben más irányban találta meg. A húszas évek költőinek szemében a szimbolizmus kétségbevonhatatlanul halott volt.20 Tehát a Kosztolányi vitairatából idézett megállapításnak és — a vele ellentétes értékszempontot képviselő - Németh László 1934-es szemrehányásának (miszerint „Adyt egyre ritkábban emlegetik, s akik emlegetik, egyre kevésbé ismerik. Újabb költőinken alig érezzük nyomát, a műkedvelők közül csak a tájékozatlanabbak utánozgatják”)21 annyiban volt valóságalapja, hogy az új költőnemzedék hátat fordított Ady nak. „Az Ady által reprezentált magatartást és stílust 1919 után még azok sem tartották folytathatónak — írja Kiss Ferenc akik valódi jelentősége szerint tisztelték a művet.”22 Gyűjtötte, sajtó alá rendezte és magyarázatokkal kiegészítette Kovalovszky Miklós. Akadémiai Kiadó, Bp., 1993- 545—583. A jegyzetekben a történet gazdag dokumentációja található. 17 Keresztury Dezső: Hozzászólás egy Ady-ankéthoz i. m., i. h. 325—326. 18 Uo. 326. 19 „Már adybb vagyok Adinál {!}” — olvasható a József Jolánnak írt 1921. október 23-i levelében — lásd József Attila levelezése. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta Stoll Béla. Osiris Kiadó, Bp., 2006. 24. József Attila mintakövetése távolról sem korlátozódott Adyra, korai versesköteteinek utánzataiból és imitációiból össze lehetne állítani egy kis magyar líratörténetet, amelyben Petőfitől és Arany Jánostól a Nyugat költőin át Kassákig és saját nemzedéktársaiig, Erdélyi Józsefig és Szabó Lőrincig úgyszólván mindenki képviselve van. 20 József Attila Babits elleni indulatainak egyik okaként idézte fel Németh Andor a szimbólumok túlzott erőltetését: „Nézd meg, mennyi nagybetűt használ! A bús Mosáshoz! Az Elet ritmusa! Szent Fájás! Míg a Halál jövend a Vakarával! A Nagy Varázsok! A Rémek. A Nagy Ének! A Tisztulás Hegye! Megannyi elvontság, jelkép, idea! Én becsülöm a filozófiát, de versben nincs helye, a vers érzékelés legyen, ne utalás.” — Németh Andor: József Attila (1942), in uő: József Attiláról. Sajtó alá rendezte Réz Pál. Gondolat, Bp., 1989- 73. József Attila ha nem követte is, de tisztelte Adyt, hiszen néhány hónappal a Németh Andor idézte időpont előtt írta meg az Ady emlékezete című versét. 21 Németh László: Ady Endre (1934), in uő: A minőség forradalma — Kisebbségben. Püski, Bp., 1992. 1. kötet 441.' 22 „A forradalmiságot reformtörekvések váltják fel, az egyéniség kultuszát közösségi szándékok, [...} a látomásokat s az áradó érzelmességet életközeli tárgyiasság, a szeszélyt fegyelem vagy annak látszata.” — Kiss Ferenc: Az érett Kosztolányi i. m., 378. 95