Veres András szerk.: A lélek, a lét türelme. Tanulmányok József Attiláról (Budapest, 2017)
József Atztila és a Nyugat
Sárközi Éva „szegény Adynak”. Ady hatása József Attila életére és költészetére A fiatal József Attila költői és személyiségfejlődésére jelentős hatást gyakorolt Ady Endre költészete és személyisége. Pontosan tudni lehet, hogyan találkozott először Ady verseivel. Az időpont ellenben csak valószínűsíthető a különböző memoárok és dokumentumgyűjtemények1 összevetése segítségével. Az 1917-1918-as télen egy Tittel Margit nevű fiatal lány volt albérlő náluk, amikor a család hosszabb ideig lakott egy helyen,1 2 viszonylag rendezett körülmények között, főbérlőként a Ferenc tér 11. szám alatt, egy olyan lakásban, melynek egyetlen lakószobája mellett egy alkóvja is volt. Tittel Margit - József Jolán és Etelka visszaemlékezései3 szerint - hivatalnoklány4 volt, aki színésznő akart lenni, és egy műkedvelő társulatban rá is bíztak már egy kis szerepet.5 Tőle kapta olvasásra - az akkor már verselő - tizenhárom éves József Attila az első Ady-köteteket, és a lány maga is írt verseket: „Attila mohón rávetette magát ezekre a könyvekre. Már régen aludt az egész ház, de ő még mindig kint ült a lépcsőházban, a ház egyetlen világított részében és olvasott. A versek megbabonázták. Amikor megtudta, hogy Tittel Margit is ír verseket, hűtlen lett első szerelméhez és őt ültette el a szívébe.”6 Adyt szavaltak, és saját verseiket kölcsönösen megmutatták egymásnak: „Attila a kis sámlira állt, úgy szavalta Tittel Margitnak: Én a halál rokona vagyok... [...] Hosszú, hosszú hetekig csak versben, versekből és verseknek élt. Áhítattal hallgatta Margit költeményeit, és szorongva mondta el, ami-1 Vö. József Jolán, József Attila élete, Budapest, Cserépfalvi, 1940 (a továbbiakban: József Jolán 1940); JAE 1957; KJA 1987; „És ámulok, hogy elmúlok”. József Attila-iratok, összeállította, bevezető Varga Katalin, Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum, 2005; Idesereglik, ami tovatűnt. József Attila összes fényképe, szerkesztette és az utószót írta Kovács Ida, előszó Beney Zsuzsa, Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum, 2005. 2 1916-1920 között. 3 Lásd József Jolán 1940,133-135 és József Eta, Emlékezések közös gyerekkorunkról, in JAE 1957,27-34 (a továbbiakban: József Eta 1957). 4 József Jolán 1940,133. 5 József Eta 1957,33. 6 József Jolán 1940,133.