Veres András szerk.: A lélek, a lét türelme. Tanulmányok József Attiláról (Budapest, 2017)

József Attila a középosztályról

Takáts József Középosztály marxista nyelven. József Attila hozzászólása a Cobden 1935-ös középosztály-ankétjához1 Ma sem értékelném nagyon másként József Attila politikai jellegű értekező prózáját, mint tíz éve: érdekes, de önmagukban nem igazán jelentős, mert az esetek többségében kiforratlan írásművek ezek, amelyek nem érik el a költői életmű színvonalát. Tudom, hogy a József Attila-kutatásban vannak kiváló irodalomtörténészek, akik az érteke­ző életműnek ennél jóval nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, s vannak, akik éppoly szkeptikusak e téren, mint én. „A költő József Attila jelentősége mellett az esztétikai, filozófiai gondolatait kifejtő József Attila mégiscsak másodrendű, véleményem szerint az utóbbi aspektus előtérbe állítása nem felel meg műve valódi arányainak” - írta például annak idején Szabolcsi Miklós 1992-es monográfiakötetében.1 2 Gondoltam, nem árulok zsákbamacskát, s világossá teszem, hogy én - a politikai jellegű cikkekről beszélve - a szkeptikusokkal értek egyet. A költő értekező életművének mai felértékelői azzal az ellentmondással kell hogy szembesüljenek, hogy olyan írásművek kiválósága mellett érvelnek, amelyeket egykorú 1 Nem tudom, került-e már sor a József Attila-kutatás újabb történetében indokolatlanabb meghívásra, mint az enyém: mint tudják, sem József Attila-, sem középosztály-kutató nem vagyok, sőt, amikor egy alkalommal, több mint tíz évvel ezelőtt - eszmetörténeti tankönyvemben - József Attila politi­kai jellegű értekező prózájának értékelésére vállalkoztam, akkor kissé elkedvetlenítően fogalmaztam: „József Attila ambiciózus Freud-Marx összeolvasztási kísérlete nem vezetett igazán színvonalas szö­vegekhez” (Takáts József, Modern magyar politikai eszmetörténet, Budapest, Osiris, 2007,127). így hát azt hiszem, mindent megtettem azért, hogy sohase kelljen szerepelnem József Attila-konferenci­­án. Tverdota György meghívása, úgy sejtem, utóbbi években írott féltucatnyi Jászi-tanulmányomnak köszönhető; talán úgy vélte, hogy a Cobden-ankétra írt hozzászólást kapcsolatba tudom hozni Jászi Oszkárnak vagy a Századunk körének 1935 körüli írásaival. Először is erre a fel nem tett kérdésre vála­szolnék: nemigen tudom összefüggésbe hozni. Annak érdekében, hogy az ittlétem ne legyen az Önök számára teljesen haszontalan, nemigen tehetek mást, mint hogy beszámolok arról, hogy újraolvasva a költő politikai jellegű értekező prózáját, a téma szűkebb szakirodaimának nagy részét és külön fi­gyelemmel magát az ankét-hozzászólást, milyen tapasztalatokra tettem szert, még ha sok újat nem is tudhatok mondani. 2 Szabolcsi Miklós, Kész a leltár. József Attila élete és pályája 1930-1937, Budapest, Akadémiai, 1992, 466-468.

Next