Z. Varga Zoltán: Önéletrajzi töredék, talált szöveg - Opus 14. (Budapest, 2014)
József Attila önelemző prózája - szabad asszociációk, önműködő írás verbális agresszió a Szabad-ötletek jegyzékében
JÓZSEF ATTILA ÖNELEMZŐ PRÓZÁJA SZABAD ASSZOCIÁCIÓK, ÖNMŰKÖDŐ ÍRÁS ÉS VERBÁLIS AGRESSZIÓ A SZABAD-ÖTLETEK JEGYZÉKÉBEN A Szabad-ötletek jegyzéke mint paradigmaváltó mű? A Szabad-ötletek jegyzékének az Atlantisz Kiadónál megjelent 1993-as kiadásához írt jegyzeteiben Stoll Béla a filológus szűkszavúságával és távolságtartásával idézi fel a szöveg megjelentetésének erkölcsi dilemmáit, sorakoztatja fel a József Attila e kései írásának közzététele mellett, illetve ellen felhozott érveket. Ezek között található eg)7 különösen elgondolkodtató vélemény, jelesül Szabolcsi Miklósnak egy 1984-ben kifejtett jóslata, miszerint a Szabad-ötletek kiadása „megrendítené a magyar irodalmi életet”.1 Az állásfoglalás érzelmi színezete a személyes, magánemberi véleményen túl jelzi, hogy József Attila alakja, életműve, sorsa a hatvanas-nyolcvanas évek között az „irodalom” allegóriájává nőtt Magyarországon.2 Szabolcsi Miklós és vele együtt nemzedéke írástudói látták úgy, hogy a Szabad-ötletek közzététele a kultikus, prométheuszi költőalakot, a létezés tragikus hősét és rajta keresztül az irodalom humanista, közösségi fogalmát és létmódját is fenyegetné. A nyilvánosságra hozott Szabad-ötletek immár több mint két évtizedes pályája után kijelenthetjük, a mű nem rendítette meg irodalmi életünket, és lényegében sem a szélesebb olvasó réteg, sem a szakmai közönség József Attila-képét sem módosította jelentősen. József Attila költészetének, alakjának, szerepének megítélése kétségtelenül átala-1 Stoll Béla: Jegyzetek. In József Attila: Szabad-ötletek jegyzéke két ülésben. Atlantisz, Budapest, 1993. 60. 2 Tverdota György A komor fóltámadás titka című munkájában részletesen elemzi a József Attila-kultusz kialakulását, különböző fázisait. Vö. Tverdota György: A komor föltámadás titka. Pannonica Kiadó, Budapest, 1998.