Bezeczky Gábor: Irodalomtörténet a senkiföldjén (Pozsony, 2008)
Dialógus, vita, cselekvő alany
Kulcsár Szabó Ernő munkásságával sokan foglalkoztak. A befogadástörténet természetesen nem érdektelen, de az áttekintése a korábbiakhoz képest más módszereket és jókora terjedelmet igényelne - már csak azért is, mert nem igazolható, hogy a szerzőnek mindössze három típusú („esztétista”, „népies” és „marxista”) kritikusa akadt volna. Ezt az anyagot érdemes volna akár önmagában is bemutatni és feldogozni, de ezt most nem tartottam sem célomnak, sem feladatomnak - legtöbbször még akkor sem, amikor a saját gondolatmenetem párhuzamosan halad másokéval.205 Bármennyire igazságtalan is, most csupán egy-két példát hozok. 205 Egyebek mellett a következőkre lehet gondolni: Szegedy-Maszák Mihály „Bevezetés: A művészetek egyetemessége és viszonylagossága”. In Irodalmi kánonok. Debrecen, Csokonai Kiadó, 1998. 7-14.; Szegedy-Maszák Mihály „A kánon mibenléte: remekmű és fejlődéstörténet”. In A megértés módozatai: fordítás és hatástörténet. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2003. 21-33.; Tverdota György „A József Attila-kutatás dilemmái. Egy tanulmánykötet ürügyén”. In Testet öltött érv. Az értekező József Attila. Szerk. Tverdota György, Veres András. Budapest, Balassi Kiadó, 2003. 195-213.; Horváth Iván „A herméneutikai ajánlat. Vitaindító kérdések” Literatura 30 (2004/1) 106-122.; Veres András „A referencia védelmében”. In Veres András szerk. Az irodalomtörténet esélye. Irodalomelméleti tanulmányok. Budapest, Gondolat Kiadó, 2004. 152-160.; Tverdota György „’mindig fölfeslik valahol'. Vita József Attilának a magyar líra történetében elfoglalt helyéről” in Prágai Tamás szerk. „Mint gondolatjel, vízszintes a tested... ” Tanulmányok József Attiláról. Budapest, A Kortárs folyóirat és a Mindentudás Egyeteme kiadása, 2005. 39-58.; Veres András „A József Attila-kutatás dilemmái”. In Prágai Tamás szerk. „Mint gondolatjel, vízszintes a tested... ” Tanulmányok József Attiláról. Budapest, A Kortárs folyóirat és a Mindentudás Egyeteme kiadása, 2005.59-84.; Sári B. László A hattyú és a görény. Kritikai vázlatok irodalomra és politikára. Pozsony, Kalligram, 2006.; Takáts József „A Kulcsár Szabóiskola és a ’kulturális fordulat’. A Történelem, kultúra, medialitás című kötet kapcsán”. In Ismerős idegen terep. Irodalomtörténeti tanulmányok és bírálatok. Budapest, Kijárat Kiadó, 2007. 326-351.; Szili József „A Nyugat modernsége” Kalligram 17 (2008/4) 50-68.; Szegedy-Maszák Mihály „Nemzeti és világirodalom a huszonegyedik században”. In Megértés, fordítás, kánon. Pozsony, Kalligram, 2008. 99-121. Ezekben a könyvekben és tanulmányokban számos olyan gondolat és érv található, melyekkel egyet tudok érteni - de természetesen messze nem mindegyikkel. A kettő elválasztása bonyolult és hosszadalmas. 109