Csehy Zoltán: Experimentum mundi. (Poszt)modern operakalauz, 1945-2014 (Pozsony, 2015)
B
az utazásmetafora is teljes egészében kibontakozik: az indiánok világa azonosul a paradicsommal, a felfedezéseket követő öldöklések az elkárhozást, a pokoljárást asszociálják. Balada művének üdvtörténeti jelképisége koherensen épül ki, ám moralizáló alaphangú bölcselkedései helyenként, még ha rövidek is, lankasztóak. Kolumbusz lelkifurdalásának megjelenítése a szerzeteskórus aláfestő szerepével mindannyiszor magával ragadó, s Balada különös tehetsége mutatkozik meg abban is, ahogy lebegtetni tudja a valóság és a vízió, a hallucináció és a történelmi tényszerűség zenei kifejezését. Némi tételesség természetesen itt is akad, ám a zenei megoldások átsegítik ezeken az ilyesmitől ódzkodó zenebarátot. Puccini, de talán sokkal inkább a Puccini-követő amerikai zeneszerzők hangja itt is kísért: Balada nem kíván posztromantikus lenni, ez a visszafogottság viszont meggátolja abban, hogy ilyen irányú gesztusai esetleg a populáris regiszterhez közelítsék operáját. Kiemelkedően szép Kolumbusz „Doliente mi cuerpo” kezdetű áriája, a Jeruzsálem címet viselő duett (Kolumbusz és Izabella), illetve az apokaliszisjelenet. Hanghordozó Az opera a Naxos gondozásában jelent meg 2009-ben (8.660193-94). Előadók: Jon Garrison, Judith Jenkins, Katherine Mueller, David Okerlund, Arturo Martin, Dimitrie Lazich, Raymond Blackwell, Milutin Lazich, Brent Stater, Katy Shackleton-Williams. Vezényel: Robert Page. BALASSA SÁNDOR (Budapest, 1935. 1. 20.) Balassa számára a magyar költészet zeneisége és sokfélesége markáns inspiráló erőt jelent. Munkásságát József Attila, Weöres Sándor, Ady Endre vagy Kosztolányi Dezső művészete éppúgy ösztönözte, mint Kassák Lajos, akinek emlékére rekviemet komponált, mely 1972-ben a Párizsi Tribün legjobb alkotásának bizonyult. Balassa a Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémián Szervánszky Endrénél tanult zeneszerzést, 1965-ben végzett. Dolgozott a rádió zenei főosztályán, illetve a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola oktatójaként. Kossuth-díjas. Pályája fénykorában számos rangos nemzetközi felkérésnek tett eleget, nemzetközi karrierje rohamosan izmosodott: a Glarusi ének (op. 29) című alkotását pl. a washingtoni Koussevitzky Zenei Alapítvány felkérésére, a Három fantáziát (op. 36) a BBC Philharmonic Orchestra Manchester igényeinek eleget téve komponálta. Az 1980-as években szakított az atonalitással és a kísérleti zenével, és pályája konzervatív fordulatot vett. Későbbi művészetében pedig egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nemzeti mitológia témái (Hunok völgye, Csaba királyfi, Mucsai táncok) a tipikus nemzetinek tartott 126