Csehy Zoltán: Experimentum mundi. (Poszt)modern operakalauz, 1945-2014 (Pozsony, 2015)

B

az utazásmetafora is teljes egészében kibontakozik: az indiánok világa azonosul a paradicsommal, a felfedezéseket követő öldöklések az elkárhozást, a pokoljárást asszociálják. Balada művének üdvtörténeti jelképisége koherensen épül ki, ám moralizáló alaphangú bölcselkedései helyenként, még ha rövidek is, lankasztóak. Kolumbusz lelkifurdalásának megjelenítése a szerzeteskórus aláfestő szerepével mindannyiszor magával ragadó, s Balada különös tehetsége mutatkozik meg ab­ban is, ahogy lebegtetni tudja a valóság és a vízió, a hallucináció és a történelmi tényszerűség zenei kifejezését. Némi tételesség természetesen itt is akad, ám a zenei megoldások átsegítik ezeken az ilyesmitől ódzkodó zenebarátot. Puccini, de talán sokkal inkább a Puccini-követő amerikai zeneszerzők hangja itt is kísért: Balada nem kíván posztromantikus lenni, ez a visszafogottság viszont meggátolja abban, hogy ilyen irányú gesztusai esetleg a populáris regiszterhez közelítsék operáját. Kiemelkedően szép Kolumbusz „Doliente mi cuerpo” kezdetű áriája, a Jeruzsálem címet viselő duett (Kolumbusz és Izabella), illetve az apokaliszisjelenet. Hanghordozó Az opera a Naxos gondozásában jelent meg 2009-ben (8.660193-94). Előadók: Jon Garrison, Judith Jenkins, Katherine Mueller, David Okerlund, Arturo Martin, Dimitrie Lazich, Ray­mond Blackwell, Milutin Lazich, Brent Stater, Katy Shackleton-Williams. Vezényel: Robert Page. BALASSA SÁNDOR (Budapest, 1935. 1. 20.) Balassa számára a magyar költészet zeneisége és sokfélesége markáns inspiráló erőt jelent. Munkásságát József Attila, Weöres Sándor, Ady Endre vagy Kosztolányi De­zső művészete éppúgy ösztönözte, mint Kassák Lajos, akinek emlékére rekviemet komponált, mely 1972-ben a Párizsi Tribün legjobb alkotásának bizonyult. Balassa a Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémián Szervánszky Endrénél tanult zeneszer­zést, 1965-ben végzett. Dolgozott a rádió zenei főosztályán, illetve a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola oktatójaként. Kossuth-díjas. Pályája fénykorában számos rangos nemzetközi felkérésnek tett eleget, nemzetközi karrierje rohamosan izmo­sodott: a Glarusi ének (op. 29) című alkotását pl. a washingtoni Koussevitzky Zenei Alapítvány felkérésére, a Három fantáziát (op. 36) a BBC Philharmonic Orchestra Manchester igényeinek eleget téve komponálta. Az 1980-as években szakított az atonalitással és a kísérleti zenével, és pályája konzervatív fordulatot vett. Későb­bi művészetében pedig egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nemzeti mitológia té­mái (Hunok völgye, Csaba királyfi, Mucsai táncok) a tipikus nemzetinek tartott 126

Next