Hizsnyai Zoltán: Ének. Versek, 2001-2009 (Pozsony, 2010)

Három szönettkoszorú

15. József Attila A Kozmosz éneke (mesterszonett) Külön világot alkotok magam. Kerengő bolygó friss humusszá lelkem, Szépség-fák állnak illatokkal telten. Dübörgő gépváros zúgó agyam. Szétkujtorognak részeg-boldogan A holdas fények rajta, mint ha kertben Világbogárkák szárnya csókra rebben. Sötét hitem szent, hömpölygő folyam. S kereng a bolygó, mint fáradt agy este, Amint kihűl, lehull az éjbe esve, Mint feledésbe hulló verssorok. Ha bolygók és világok mind kihűlnek, Igazságnak gyújtván hűs fényt, az Űrnek, Komor bolygóm a legszebben lobog. 48

Next