Komoróczy Géza: A Zsidók története Magyarországon I. A középkortól 1849-ig - Hungaria Judaica 26. (Pozsony, 2012)
A középkori magyar királyságban
az 1427 óta Magyarországhoz tartozó vár védelme elemi érdeke volt Magyarországnak. Budára és Bécsbe Nándorfehérváron át vezetett az út. “Magyarország kulcsa” - mondta a várról később II. Lajos király. A török hadsereg 1456. július elején ostrom alá vette a várat. Hunyadi felmentő hadjáratához Kapisztrán tüzes szónoklatai valóban segítettek összegyűjteni a hadsereget. Nincsenek adatok arról, hogy Magyarországon is fellépett volna a zsidók ellen, akár verbális támadásokkal, akár intézkedésekkel. A közvetlen török fenyegetés fölöslegessé vagy lehetetlenné tette, hogy zsidókon mutassa be a keresztény híveknek, hogyan kell(ene) bánni a muszlim / keleti ellenséggel. Szenvedélyes, ostorozó prédikációi mindamellett Kapisztrán ellen hangolták a magyar urakat.980 A nándorfehérvári győzelem (1456. július 21-22) után elhatalmasodó pestisjárványban Hunyadi rövidesen életét vesztette (Zimony, augusztus 11). Kapisztrán, aki a csatában, korát meghazudtolva, egy csapat élén állt, már betegen az újlaki981 ferences kolostorba vonult vissza, de a járvány őt is elvitte (október 23). Sírja zarándokok tömegét vonzotta, csodáiról a szentté avatási eljárásban százak tanúskodtak, parasztok, polgárok, nemesek.982 Térítés, kitérés, betérés A zsidók formális kitérésére az ókor óta vannak példák. A Makkabeusok III. könyve írja, hogy sokan “elhagyták Isten törvényeit a gyomruk miatt”983 - hogy ez az elbeszélés idejére vonatkozik-e (i. e. 200 k.), vagy a könyv keletkezésének idejére (i. sz. I. század), szinte mindegy, az i. e. II. század óta nem volt ritkaság a hellén szokásokhoz való alkalmazkodás. A középkorban a kitérés / megkeresztelkedés a keresztény országokban több volt, mint egyszerű személyes választás. A római katholikus egyház minden esetet sikerként ünnepelt. A zsidók “meg”-térését a keresztény eszme diadalának tekintették: a krisztusi igazság bizonyítékának. Ragaszkodásukat atyáik vallásához a keresztény eszme tűrhetetlen kudarcának. Éppen a zsidók kitérése bizonyíthatta, hogy Jézus valóban messiás volt. 980 Kulcsár Péter, Kapisztrán János (Magyar História: Életrajzok) (Budapest: Gondolat, 1987), p. 171 skk. 981 A Szerémségben, a Duna jobb partján, Horvátország és Szerbia határán (ma: Ilok, Horvátország). 982 Capistranót a római katholikus egyház - VIII. Sándor pápa (1689-1691) - 1690-ben avatta szentté. Emlékműve Bécsben, a Stephansdom külső falának egyik szögletében áll, szószékkel egybeépítve, mint a zarándoktemplomoknál. - Úgynevezett “csodái”-hoz lásd Fügedi Erik, “Kapisztrán János csodái. Találkozás a középkori népi vallásossággal”, Ethnographia, 88 (1977), pp. 555-564; Stanko Andric, The Miracles of St. John Capistran (Budapest: CEU Press, 2000). 983 III. Makk. 7,11. 299