Komoróczy Géza: „Nekem itt zsidónak kell lenni”. Források és dokumentumok (965-2002). A zsidók története Magyarországon I-II. kötetéhez - Szöveggyűjtemény - Hungaria Judaica 28. (Pozsony, 2013)

A zsidók története Magyarországon, dióhéjban. Bevezetés

A kötet szerves egységet képez A zsidók története Magyarországon (Kalligram, 2012) címmel nemrég megjelent könyv két kötetével (jóllehet a fejezetbeosztása kis­sé más): kiegészíti, dokumentálja azzal a forrásanyaggal, amelyet a történeti tárgya­lásban nem lehetett bővebben vagy teljes terjedelmében idézni. Ugyanakkor A zsi­dók története nem egy olyan forrásszöveget közölt, amelynek helye volna itt is. A két könyv párhuzamosan készült és összetartozik, de amúgy a Zsidónak kell lenni - hadd nevezzem röviden így - a maga műfajában önálló. Olvasókönyv, amelynek darabjait a mögöttük lévő történelem fűzi egymáshoz. A gyűjtemény összeállításában arra törekedtem, hogy a magyarországi zsidók történetének valamennyi érdemleges forrásából mintát adjak. Ez nem volt nehéz a korábbi évszázadoknál, amelyekből elbeszélő forrás alig, és általánosabb érvényű dokumentum is csak nagyon kevés maradt fenn. Az 1686-ig terjedő időből azokat a héber nyelvű elbeszélő forrásokat, amelyek Magyarországgal foglalkoznak, de a zsi­dókról nem esik bennük szó, mint például Élijáhu Kapszáli (1483 k.-1555) krétai rabbi eleven hangú elbeszélése Nándorfehérvár sikertelen török ostromáról (1456), majd a vár bevételéről (1521), vagy Joszéf ha-Kohén (1496-1578) krónikája a mohá­csi csatáról (1526), már közreadta a Héber kútforrások,‘ ezek megismétlése, akármi­lyen érdekesek, itt nem lett volna indokolt. Az okmányokból a XVIII. századdal be­zárólag páratlanul gazdag anyagot közöl a Magyar zsidó oklevéltár (MZsO) összesen 19 kötete. Az érdemleges források teljességre törekvő összegyűjtése az újabb korból sokkal nehezebb volt, s ahogy előre haladunk az időben, egyre inkább lehetetlen, egyfelől, az írásbeliség bővülése miatt, másfelől, különösen ami a legújabb időket, az utolsó évtizedeket, a közelmúltat illeti, azért, mert ehhez kiterjedt levéltári kuta­tásokra volna szükség, vagy mert a lényeget érintő okmányok hozzáférhetetlenek, s ily módon a jelen kötet kényszerűen néhány irat vagy hangulati jelzés közlésére szorítkozik. A Zsidónak kell lenni a tematikus egységeket jelző 289 sorszám alatt összesen - ha jól számolom - mintegy 650 hosszabb-rövidebb szöveget, szövegrészletet ölel fel, ezek között vannak jól ismert, sokszor kinyomtatott darabok, de nagy többségük eddig legfeljebb a kutatók szűk köre számára volt hozzáférhető, és a zsidó történet­­írásban érintetlen maradt. Még a jelenbe is belenyúló történelemből is sikerült titkos héber nyelvű feljegyzést elérni (#262). A nem magyar nyelvű források esetében közlöm az eredeti szöveget, szöveghű, átjavított vagy új, magyar fordítása mellett. Néhány esetben, ahol a nehezebb nyel­vezetű régi magyar fordításnak önmagában forrásértéke van (ilyen, például, #29/b), a régi mellett új fordítás is szerepel. A már meglévő magyar fordításokat, ahol lehe­tett, felhasználtam, a fordítót a szövegeket megelőző bibliográfiai szakaszban meg- 1 1 Shlomo J. Spitzer & Komoróczy Géza, Héber kútforrások Magyarország és a magyarországi zsidó­ság történetéhez a kezdetektől 1686-ig (Hungária Judaica, 16) (Budapest: MTA Judaisztikai Kuta­tócsoport - Osiris Kiadó, 2003). 10

Next