Kornis Mihály: Hol voltam, hol nem voltam (Pozsony, 2011)
8 Miféle világ vár itt rád, őzike?
árat, újabb hullámhegy jön. Most, ugye, egyelőre ott tartunk, hogy elsötétült körülöttünk a világ. A fejlett világ belülről meghasonlott. A modernizációról lecsúszott magyar társadalom a válság iskolapéldája. A dadaisták legendás jelszava - azt hiszem, Balla Laci írta - újra igaz: Magyarország nem volt, hanem nincs.11 Nem látok senkit, aki európai államférfiként a jövőben gondolkodna, mármint egy értelmes jövőben. Olyan jövőben, mely a magyar kultúra előző, majd’ ezer éves múltját teljes egészében előzményének tudja. Elszomorító, hogy Wass Albert életművét óhajtják a nemzeti panteonban József Attila vagy Ady Endre életműve helyére tenni. Ebben engem nem az zavar, hogy pont Wass Albert, mert ő, eltekintve egy-két észbontó mondatától, író. De nem a magyar kultúra címere. Az a regölésekkel és népköltésekkel kezdődik, komolyabban Balassi életművével folytatódik... Csokonai Vitéz, Petőfi, Ady, József Attila, Weöres, Pilinszky - Tandori Dezső életművénél tart épp a sor. Az országnak ma is az volna a feladata, amit már Ady is hasztalan követelt: abból csináljon erényt, ami, így, a legnagyobb problémája. Itt a magyar mellett a zsidó, a cigány, a tót, az oláh, a rác meg a német és még ezerféle származék egy országban él. A sokszínűségében megnyilvánuló magyar kultúra, az egy honban egyesülő különféle nációk gyermekei valamiféle kis-Amerika lehetne Európa közepén. Kellene, hogy legyen. Ez az ország akkor egy pozitív és konstruktív módon minden magyar állampolgárt lelkesedéssel eltöltő lehetőség volna. Ügy fölemelkednénk. Hogy ne jussunk a szétlőtt és félig kiirtott Bosznia sorsára, arra volna szükség, hogy a honi közérzület arra biztassa az embert: arra legyél büszke, hogy zsidó magyar vagy, sváb magyar vagy, vagy tót vagy cigány magyar vagy. De magyar vagy. Csak úgy vagy cigány vagy zsidó vagy akármi, ahogyan az olaszok büszkén olaszok az Egyesült Államokban. Mindenekelőtt amerikaiak, de felettébb büszkék olasz származásukra és arra, hogy két kultúrában is otthon vannak. Valaha azt hittem, Ady túloz, de ami ma 11 Eltérő legendák szerint Ferenc József császár száján csúszott ki a mondat, mígnem sürgősen fölvilágosították a magyar létige használatának módjáról. 142